A parlagfű nagymértékű elszaporodásának közegészségügyi és gazdasági károsító hatása számottevő. A parlagfű elleni védekezés elsősorban az ingatlan tulajdonosának, illetve használójának a kötelezettsége.
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény. 17. § (4) bekezdése kimondja: "A földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani."
A június 30-ai időpont a törvény értelmében a legvégső időpont, eddig kellett megakadályozni a parlagfű virágbimbója kialakulását (pl.: gyomlálással, kaszálással, vegyszeres gyomirtással).
A hatóságok feladata, hogy - amennyiben a tulajdonos nem tesz eleget a kötelezettségének - a mulasztók költségén elrendeljék az ún. közérdekű védekezést, emellett növényvédelmi bírságot szabjanak ki.
Július 1-étől tehát belterületen a jegyző, külterületen a növény- és talajvédelmi hatóság köteles hatósági eljárást indítani azokkal szemben, akik elmulasztották a parlagfű elleni védekezést.
A jegyző által elrendelt közérdekű védekezést az általa megbízott vállalkozók végzik. Nem kerül sor a vállalkozó általi parlagfű-mentesítésre, ha az ügyfél időközben maga eleget tesz kötelezettségének. A közérdekű védekezéssel kapcsolatban felmerült költségeket az ügyfélnek kell megfizetnie. Amennyiben ezeket a költségeket az ügyfél nem fizeti meg, az köztartozásnak minősül és adók módjára behajtható.
A növényvédelmi bírság kiszabására belterület és külterület esetében egyaránt a növény- és talajvédelmi hatóság jogosult. A növényvédelmi bírság alapja a parlagfűvel fertőzött terület nagysága. A bírság mértéke bel- és külterületen is 15.000 Ft-tól 150.000.000 Ft-ig terjed.
Arra kérünk Mindenkit, hogy saját és környezete érdekében gondoskodjon a parlagfű és egyéb allergén gyomnövény irtásáról, hogy ne kerüljön sor hatósági intézkedésre.