ENGLISH DEUTSCH
Ma 2018. október 16. kedd, Gál napja van. - Holnap Hedvig napja lesz.

ESEMÉNYNAPTÁR

Ke Sz Cs Sz Va
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31        

Mai mozi műsor

15:45 Huszárik Zoltán terem
Néma forradalom

Jegyfoglalás »

 
16:00 Patkós Irma terem
Apróláb

Jegyfoglalás »

 
17:45 Huszárik Zoltán terem
Könnyű leckék

Jegyfoglalás »

 
18:00 Patkós Irma terem
Venom

Jegyfoglalás »

 
19:45 Huszárik Zoltán terem
Határeset

Jegyfoglalás »

 
20:00 Patkós Irma terem
Húzós éjszaka az El Royale-ban

Jegyfoglalás »

 
További előadások »

www.cegledkartya.hu

www.cegledkartya.hu

www.cegledfurdo.hu

www.cegleditermal.hu

www.varvag.hu

www.varvag.hu

www.cvf.hu

www.cvf.hu

www.ctv.hu

www.ctv.hu

cegledisportcentrum.hu

www.cegledisportcentrum.hu

www.okoviz.hu

www.okoviz.hu

Szennyvízszállítás

www.comboscsatornatisztitas.hu

2700 Cegléd, Ölyv u. 4.

Tel: 06 53/707-050

Mobil: 06 30/6353-018

Email:

combos@t-online.hu

combosbt01@flah-net.hu

Web:

comboscsatornatisztitas.hu

A VÁROS TÖRTÉNELME


A város elnevezéséről több elképzelés is született. A legvalószínűbbnek - Kiss Lajos, Csánki Dezső és Pais Dezső munkái nyomán - a cigle, cegle (fűzfajta) főnévnek -d képzős származékát tartjuk.

A régészek kevés rézkori, s egyre több bronzkori emléket találnak Cegléd környékén. A vaskori és népvándorlási emlékek szórványosak, de lakott helynek mutatják a város határát. A honfoglalás idején Cegléd egyike volt azoknak az apró falvaknak, melyek sűrűn benépesítették a Duna - Tisza közének mocsaras, ligetes vidékét.

Cegléd jó földrajzi fekvéséből eredően valószínűleg piaccal, templommal rendelkező falu lehetett már az Árpád-korban is. Számos, a város mai területén előkerült lelet tanúskodik Cegléd Árpád-kori létezéséről. Ugyanekkor Cegléd határában, egy körülbelül 10 km sugarú körben a régészeti topográfiai adatok alapján 12-13 Árpád-kori faluról van tudomásunk.

A sok virágzó falu a tatárjárás idején porrá égett, századokon át csak egy-egy templom omladéka mutatta, hogy ott valamikor élet volt. Néhány ceglédi család túlélte a pusztulást, s itt a mocsaraktól, legelőktől övezett domb tövében újra megkapaszkodott. Ismét felépítette sárból, szalmából, hantból és vesszőből a kis hajlékát. Azután századok jöttek egymás után. A város volt királyi, királynői birtok.

1290. III. 5 és 6-án IV. László két oklevelet állított ki Cegléd mellett ("Datum prope Chegled"). Ez az első hiteles történeti forrás a településről.

1364. V. 8-án I. Lajos király a ceglédi polgárokat és telepeseket ("cives et hospites de ... Ceegled") az ország egész területére vonatkozóan mindenféle vámfizetés alól mentesítette. Ezt tekintjük a városalapítás dokumentumának.

1368-ban I. Lajos király, megerősítve Erzsébet anyakirályné adományát, az óbudai klarissza apácáknak adományozta Ceglédet.

Mátyás király halála után a megnövekedett jobbágyi terhek miatt egyre sűrűbb lett az ellentét a város "földesasszonyai" és a jobbágyok között. 1509-ben szinte a város teljes lakossága együttesen ölte meg Sebestyén diákot, az apácák tiszttartóját. Az ellentétek lecsillapítására azt a művelt Lőrinc papot küldték Ceglédre, aki végül is nem lett az apácák szolgája, hanem a nép mellé állt. Amikor Dózsa csatára hívó szózata elhangzott a ceglédi piacon, Mészáros Lőrinc plébános vezetésével közel kétezer jobbágy ment el Dózsa seregébe harcolni a szabadságért. A parasztvezér a nevezetes Ceglédi Kiáltványban fogalmazta meg a felkelés céljait, itt szervezték meg a felkelők a gyalogságot, tüzérséget és itt dőlt el véglegesen, hogy az összegyűlt had nem a török ellen, hanem a nemesek ellen fordul. Ma szobor őrzi a hősök emlékét a város egyik főterén.

1541-1686-között, Buda elfoglalása után, Cegléd török uralom alá került, de fennmaradt a magyar közigazgatás és a földesúr hatalma is. A város lakosságának, más kötelezettségekkel együtt a magyar és a török adókat is teljesítenie kellett. A korszak a mezővárosi önkormányzat kiteljesedésének időszaka: Ceglédet a bíró és az esküdtek alkotta választott testület irányította, képviselte.

A nyugalom azonban rövid életű volt. A XVI. század végén a törökkel szövetséges tatár seregek Ceglédet és környékét a földdel tették egyenlővé. Városunk ismét elnéptelenedett, lakatlan pusztává vált az egész Duna-Tisza köze. Hosszú évek múlva merészkedtek vissza az emberek, s lassan újra benépesült a város. Ismét békésebb évtizedek jöttek, de a XVII. század végén amit a török kivonulásakor még meghagyott, azt idegen zsoldosok vitték el, s legtöbbször a várost is felperzselték. Buda visszafoglalása után Cegléd újból elnéptelenedett, a hadjáratok pusztításai elöl a lakosság hat évre Nagykőrösre menekült. A harcok elmúltával, sokadszorra, újból fel kellett építeni a várost.

1703. május 6-án a brezáni kiáltvánnyal kezdetét vette a Rákóczi szabadságharc. Szolnokot szeptember 25-én foglalták el a kurucok, s ezzel Ceglédnek ismét két irányban kellett teljesítenie a hadi szolgálatokat. A város kétszer látta vendégül a Nagyságos Fejedelmet, csapatait élelmezte és felszerelte. A kurucok forgandó hadiszerencséje miatt a szabadságharc alatt a település többször gazdát cserélt. A rác portyák is súlyos veszteségeket okoztak a városnak. A Rákóczi szabadságharc bukása utáni majd másfélszáz békés esztendőben a népesség megsokszorozódott, 1848-ra meghaladta a 16.000 főt.

 

A falak által nem védett város sokszor esett áldozatul vandál pusztításnak. Emiatt, s mert a környéken nem található jóminőségű építőanyag - bár a sok szenvedés, pusztítás után az itt élő szorgalmas parasztság mindannyiszor újjáépítette a várost - nincsenek igazán régi műemlékei. Fejlődése csak a múlt században indulhatott meg. Hatalmas határában a jó minőségű termőföldeken tanyás gazdálkodás és külterjes állattartás, a városban pedig céhes ipar folyt. Az 1834-ben pusztító tűzvész után alakult ki a mai városszerkezet, épültek a jelentősebb középületek. A Pest - Szolnok vasútvonal már 1847-ben érintette a várost, mely azóta is jelentős forgalmi csomópont. Ugyancsak ezekben az években alapította Török János a városhoz tartozó Szőkehalmán a Gazdaképző Tanintézetet, mely úttörő szerepet játszott a homok megkötését szolgáló szőlőültetvények és a gyümölcskultúra meghonosításában.

1848. szeptember 17-én Cegléd, Nagykőrös és Kecskemét közös, Cegléden tartott népgyűlése elfogadta a "ceglédi levél" néven ismertté vált, a kormányhoz és az országgyűléshez címzett dokumentumát. Ez a kiáltvány indította el Kossuth toborzó körútját. Első állomása éppen Cegléd volt, ahol - 1848. szeptember 24-én - Kossuth Lajos ismét felállt a ceglédi piactér alkalmi emelvényére és gyújtó hatású beszédében harcba hívta a ceglédieket. Ennek hatására több mint kétezren álltak be honvédnek, s harcoltak a szabadságharc csatáiban. Ez a történelmi esemény olyan mély nyomot hagyott a városlakók tudatában, hogy a kossuthi hagyomány máig is él a városban. Ezt őrzi a főtéri Kossuth - szobor, a köztéri -, és intézményi elnevezés, az emléktábla stb. A Kossuth-hoz Turinba zarándokló 100 ceglédi polgár leszármazottai ma baráti kört alkotva ápolják emlékét.

A századforduló idején már több mint 600 iparos, két téglagyár, 5 gőzmalom, 4 bank, gimnázium, felekezeti és állami elemi iskolák, református, katolikus, evangélikus templom és zsinagóga, valamint 13 polgári egylet működik a városban. Gubody Ferenc polgármesteré az érdem, hogy Cegléd mezőváros a korszerű városfejlődés útjára léphetett.

Városunk szülötte Várkonyi István, akinek jelentős szerepe volt a múlt század végi földmunkásmozgalmak fellendítésében. Talán ennek is köszönhető, hogy 1919 tavaszán - az országos eseményeket megelőzve március 10-én - a munkásság és parasztság képviselői a kezükbe veszik a hatalmat. 1919. augusztus 2-án román katonák segítségével állítják vissza a régi hatalmat.

1944. júliusában a II. világháború alatt először érte bombatámadás a várost, amely augusztusban, majd szeptemberben újra megismétlődött. Ekkor elpusztult a vasútállomás melletti nagymalom, az állomás óvóhelye, a Rákóczi út és a Kossuth Ferenc utca egy része.

1956. október 26-án a gimnazisták kezdeményezésére tüntetést szerveztek, melyhez a város lakói is csatlakoztak. Lemondott a tanácsi vezetés és a helyére lépő, a munkástanácsok küldötteiből álló szervezet átvette a hatalmat. 1956. november 4-én a szovjet tankok megjelenése vetett véget a forradalmi időknek.

A hetvenes évek közepére közel ötszáz ágyas kórházzal, óvodákkal, iskolákkal, kollégiummal, könyvtárral , CROSSBAR telefonközponttal és ipari üzemekkel gyarapodott a város. A nyolcvanas évek közepén adták át a felújított színháztermet, az új autóbuszállomást és a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére épített kápolnát. 1990-ben megkezdte kísérleti adását a Ceglédi Kábeltelevízió, mely ma már sugárzóadóval is rendelkezik a közel nyolcezer kábel tv előfizető mellett.

A város mai arculata szépen felújított épületekkel díszített egységes és harmonikus városképet őrzött meg történelmi múltjából. Ma Pest megye délkeleti részének regionális központjában, iskolavárosként, kulturális és zenei centrumként él a köztudatban.


KÖZÉRDEKŰ ADATOK CEGLÉD TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV 2017 CEGLÉD MEGÚJUL E-Ügyintézés

Házhoz menő szelektív
HULLADÉKGYŰJTÉS
SZÁLLÍTÁSI NAPTÁR

SZÁLLÍTÁSI NAPTÁR

KÖRNYEZETSZÉPÍTÉS

CEGLÉD VÁROS
2018. ÉVI
KÖRNYEZETSZÉPÍTÉSI
ÉS
KÖRNYEZETVÉDELMI
PROGRAMJA

Képtárak

Képtárak

Panoráma képek

  • PANORÁMAKÉPEK

Turistatérkép

Túristatérkép

Térségi Adattár

www.kossuthtoborzo.hu

www.kossuthtoborzo.hu

www.laskafesztival.hu

www.laskafesztival.hu

Pest Megyei Békéltető testület

Pest Megyei Békéltető testület

Projektek

www.cegledkozvilagitas.hu
Bölcsőde bővítés 2014
www.varkonyikompetencia.cegled.hu
www.csatorna.cegled.hu
A lap 0.050 másodperc alatt készült el. | Copyright 2018 Ceglédinfo, design by © Ceglédinfo | ÍRJON NEKÜNK! | IMPRESSZUM
A látogatók száma 2015.05.04-től: 8462415 | Ebben a hónapban: 130435 | Ma: 812 | jelenleg: 2 | Statisztika