|
||||||
ESEMÉNYNAPTÁRMai mozi műsor
|
ÉRTÉKTÁR » SportCEGLÉDI VASUTAS SPORTEGYESÜLET »(Helyi Értéktár) 1930-ban kezdték el szervezni egy, az 1847-től működő vasúthoz kötődő egyesület létrehozását Cegléden. Még a gazdasági válság idején is a MÁV csomópont biztos megélhetést nyújtott dolgozóinak. A ceglédi vasutasok már addig is tekéztek, teniszeztek és kirándulásokat szerveztek. Az I. világháborút követően a vasutasok váltak a legerősebb közösséggé a városban. 1935. március 3-án dr. Sztankai Gyula állomásfőnök, Ginovszky Kornél és Gámán József vasúti tisztek kezdeményezésére alakult meg a Ceglédi Vasutas Sportegyesület. Az elfogadott alapszabály megjelölte az új egyesület célkitűzéseit, a sporton keresztül még jobban tömöríteni a vasutas dolgozókat és megismertetni őket a sport áldásaival. Az első évben már 153 rendes vasutas és 98 családtag volt tagja az egyesületnek. A teljes taglétszám az alapítókkal és kültagokkal együtt meghaladta a 300 főt. A CVSE első évének kiadásai 2664 pengőt tettek ki. Az 1936-os év jelentős eseménye volt a sportpályán megépült 1000 fős tribün felavatása. A háborús évek nehezítették az egyesület működését. Sokszor problémát okozott az edzés, a fizetés, számos sportoló vonult be katonának. Csak csekély versenyzési lehetősége volt a szakosztályoknak. 1946-tól először a labdarúgók, birkózók, tekézők és úszók kapcsolódtak be a versenyzésbe. 20 év után megszűnt a MOVE és a sportolók a korábban működő szervezetekhez léptek át. Innentől indult rohamos fejlődésnek a CVSE is. Ebben az évben már a ceglédi sportolók komoly sikereket értek el az országos bajnokságokon. 1947-től alakult meg az asztalitenisz és öttusa szakosztály. 1950-ben Gál József, a CVSE sportolója lett Magyarország első világbajnoka birkózásban. 1952-ben a helsinki olimpián, Szondy István csapatban aranyérmet szerzett öttusában, egyéniben pedig bronzérmes lett. Ez volt a sportág első magyar olimpiai aranyérme. Hazaérkezése után a Ceglédi Vásár keretében nagy sikerű olimpiai beszámolót tartott. 1955-ben ünnepelte a CVSE fennállásának 20. évfordulóját. 1958-ban az egyesületnek 1400 tagja volt a javarészt vasutasokból álló pártoló tagokkal együtt. 1964-ben a tokiói olimpián három ceglédi sportoló is részt vett.
1965-ben Ecser Károly súlyemelő, Európa-bajnokságot és világbajnoki bronzérmet nyert. 1969-ben nyílt meg a Vasutas Sportcsarnok. Utassy József volt az CVSE első főfoglalkozású elnöke. 1974-es közgyűlés beszámolója szerint az egyesületnek 543 sportolója volt, akivel 27 edző foglalkozott. 1983-ben felavatták a Városi Sportcsarnokot. Mivel a MÁV hozzájárult az építéshez, a CVSE sportolói 10 évig térítés nélkül vehették igénybe a létesítményt. 1984-ben átalakították és felújították a Vasutas Sportcsarnokot. Ebben az évben Harczi Zsolt asztaliteniszező Ifjúsági Európa bajnokságon bronzérmes lett. 1985-ben 50 éves jubileumát ünnepelte az egyesület, 14 szakosztályban 815-en sportoltak. 1988-ban Harczi Zsolt részt vett a szöuli olimpián. 1989-ben a MÁV csökkentette az egyesület támogatását. 1992-ben a CVSE felnőtt vízilabdacsapata bekerült az OB első osztályába. 1993-ban Cegléd Város Önkormányzata a 75 éves Gál Józsefet díszpolgári címmel tüntette ki. 1998-ben Szondy István és Kaczur Pál kapták meg ezt a címet. 1999-ben Lőrincz Tamás 4 bajnoki aranyat nyert birkózásban. 2000-ben Szabó Brigitta első felnőtt bajnoki címét nyerte cselgáncsban. Szellő Imre ökölvívó ezüstérmes lett a junior világbajnokságon. 2001-ben Ungvári Miklós (cselgáncs) első országos bajnokságát nyerte. 2003-ban rendezték az I. Ceglédi "LAING" Sportgálát, ahol számos CVSE sportoló is az elismertek között volt. 2003-ban kistérségi sportiskola alakult, mely szakmailag mellérendelt szervezete volt a CVSE-nek, Róna Sportiskola néven. 2005-ben az egyesület 70 éves évfordulóján jelentős fejlesztések történtek. Számos CVSE sportoló kapott elismerést Cegléden. 2006-ban Lőrincz Tamás birkózó Európa-bajnok lett. A IV. Városi Sportgálán taroltak a vasutasok. Magyar László és Péter Aladár könyve 2008-ban szponzori megállapodás született a Restart Kft-vel, amely valamennyi szakosztály névhasználatát előírta. Innentől a Restart-CVSE az egyesület kommunikációs elnevezése. A sikeres cég anyagi támogatása biztosíték a működési körülmények javításának. 2008-ban Lőrincz Tamás részt vett a pekingi olimpián. 2010-ben, megalakulásának 75. évfordulójához érkezett a Ceglédi Vasutas Sportegyesület. Az egykori alapító, Katona János "Gubody Ferenc díjat" kapott a ceglédi önkormányzat döntése alapján. 2012-ben a londoni olimpián Ungvári Miklós (cselgáncs), Lőrincz Tamás (birkózás) ezüstérmet szerzett, Czigány Dóra 4. helyezett lett a vízilabda válogatottal 2013-ban Gál József birkózóról nevezték el a ceglédi sportcsarnokot. 2014-re a CVSE sporttelepén, mely végleg a város tulajdonába került, két műfüves pálya épült. 2015-ben a XIII. Ceglédi Sportgálán számos CVSE sportoló kapott elismerést, a legjobb utánpótlás sportolók is az egyesület tagjaiként versenyeznek.
BAJNOKI DICSŐSÉGTÁBLA
OLIMPIAI BAJNOKOK
VILÁGBAJNOKOK
- EURÓPA-BAJNOKOK
2015-ben volt 80 éves a Ceglédi Vasutas Sportegyesület. Hosszú utat tett meg, míg Cegléden a "másodhegedűs" szerepből országosan is elismert egyesületté vált. Az egyesület számos szakosztálya nyújt kikapcsolódási és versenyzési lehetőséget a város fiataljainak. A hazai és nemzetközi sportéletben elért sikerek széles körben ismertté tették Cegléd nevét. A CVSE judo szakosztálya az 1990-es évektől folyamatosan az ország legjobb tíz szakosztálya között van rangsorolva. 2010-ben a Magyar Birkózó Szövetség "A birkózás városa" díszoklevéllel tüntette ki a várost. A szakosztály összesített pontversenyben második volt Magyarországon, ezzel minden eddigi magasságot túlszárnyalva vívták ki a sportág elismerését. Czigony Tamást beválasztották a Magyar Birkózó Szövetség elnökségi tagjai közé. A CVSE nagyon sokat adott a magyar sport hazai és nemzetközi tekintélyének megteremtéséhez az elmúlt évtizedekben. Ez még akkor is igaz, amikor a legtehetségesebb fiatalok más egyesületekben folytatták, folytatják pályafutásukat. Gyökereik, első lépéseik, kezdeti sikereik Ceglédhez és a CVSE-hez kötik őket. Gál József, Szondy István, Csordás György, Máthé Sára, Soltész László, Ungvári Miklós, Lőrincz Tamás, Czigány Dóra örökre beírták nevüket a magyar sport történetébe. GÁL JÓZSEF MUNKÁSSÁGA »(Helyi Értéktár - Pest Megyei Értéktár) Gál József Gál József Cegléden született 1918-ban. A MOVE (Magyar Országos Véderő Egylet) ifjúsági gárdájában kezdett birkózni. Tehetséges versenyző volt, sorozatosan aratta győzelmeit, a közönség kedvence volt. A II. világháború után 1948-ben tért haza hadifogságból. Mivel anyaegyesületét 1946-ben feloszlatták, hivatalosan a CVSE (Ceglédi Vasutas Sport Egyesület) versenyzője lett. 1948-ban az olimpia előtti válogató versenyre őt is elvitték. Fölényesen győzött, mégis más került az olimpiai csapatba, melyet élete legnagyobb csalódásának tartott. Még ebben az évben országos bajnok lett súlycsoportjában.
Ő szerezte Magyarország első birkózó világbajnoki aranyérmét 1950-ben, Stockholmban a kötöttfogású világbajnokságon. A hazaérkező kiváló sportembert hatalmas tömeg fogadta a ceglédi vasútállomáson. Az akkor még közlekedő, a városközponton áthaladó különvonat vitte a világbajnokot és kíséretét a főtérre, ahol a sportszerető nép üdvözölte Cegléd büszkeségét.
1952-ben tagja volt a Helsinkiben rendezett olimpia magyar csapatának, szabadfogásban mérettette meg magát. 1954-ben hatodszor nyert országos bajnokságot. 1957-ben a CVSE elnöke lett, 1960-ban egészségügyi okok miatt lemondott tisztségéről.
Hat országos bajnoki címet szerzett, annak ellenére, hogy évekig a fronton tartózkodott, illetve hadifogságban is volt. A háború miatt elmaradt két olimpiai verseny is, ahol abszolút esélyei voltak a sikerre. Dolgozott edzőként és sportvezetőként is.
A Magyar Népköztársasági Sportérdemérem arany fokozatát 1951-ben kapta meg eredményei elismeréseként, majd Cegléd díszpolgárává választották. 2013-ban róla nevezték el a ceglédi sportcsarnokot. Kitartása, sport iránti elhivatottsága, eredményei példaként szolgálnak a fiatalok számára. Pályafutása során szerzett érmei, ereklyéi a ceglédi Sportmúzeum gyűjteményében kaptak méltó helyet.SPORTMÚZEUM »(Helyi Értéktár) Sportmúzeum A Ceglédi Sporttörténeti Bizottság elnevezésű civil munkaközösség 1978-ban alakult meg Kürti Béla kezdeményezésére. A szervezet vállalása az volt, hogy felkutatják Cegléd sporttörténetét, az egyes sport szakosztályok megalakulásának körülményeit 1884-től kezdődön. Ennek a munkának a gyümölcseként született egy sporttörténeti gyűjtemény létrehozásának ötlete és nyílt meg 1992-ben Magyarország első vidéki sportmúzeuma.
A gyűjtemény felbecsülhetetlen értékű relikviákat őriz és mutat be a látogatóknak, olimpia-, világ- és Európa-bajnoki medáliák a gyűjtemény fénypontjai. Mindeddig 23 ceglédi születésű és kötődésű olimpikont tartunk nyilván, akik 17 nyári olimpiai játékokon képviselte a magyar színeket. A ceglédi sportolók tehetségét igazolja az a tény is, hogy a fenti sikerek 11 sportágban realizálódtak. A világ- és Európa-bajnokok ugyancsak dicsőséges szereplői a magyar sport nemzetközi eredményességének. Természetesen a múzeumban nemcsak olimpiai sportágak képviselőinek ereklyéi látható, hanem a klasszikus sport fejlődésével párhuzamosan a többi sportág fejlődése is nyomon követhető. A szabadidő-sport, az iskolai és a városunkra jellemző katonai sporttevékenység számtalan emléke is megtalálható.
A Ceglédi Sportmúzeum Kiemelt feladat az iskolai tanulók intézményi szintű és kiscsoportos köreinek bevonása a múlt értékeinek megismertetésére. Rendszeresen látogatott a sport szakkönyvtár is, amelyet a továbbtanuló diákok, szakdolgozatot író felsősök vesznek leginkább igénybe.
A helytörténeti kutatások terén a bizottság kivételesen széles körben és alapossággal végzi munkáját, erről bizonyságot ad az egyre gyarapodó állandó kiállítás és az időközben kiadott 13 helytörténeti kiadvány is.
Fennállása óta közel harmincezer látogatója volt a múzeumnak, köztük külföldiek is, mintegy 17 országból. A Sportmúzeum szerves része Cegléd idegenforgalmi- és turisztikai látványosságainak. Az élősporttal napi kapcsolatban vannak, kölcsönösen segítik egymás munkáját. Az utánpótlás kiválasztás és nevelés területén hathatós impulzusokat nyújt a Sportmúzeum látványának varázsa. Cegléd "sportváros", ragyogó hazai és nemzetközi sikerek erősítik a város jó hírét. ZSENGELLÉR GYULA PÁLYAFUTÁSA »(Helyi Értéktár - Pest Megyei Értéktár) Zsengellér Gyula 1915-ben született Cegléden. Itt is kezdett el futballozni. Profi pályafutása Salgótarjánban kezdődött, majd 1936 és 1947 között az Újpest, illetve az UTE játékosa volt. 1938-ban tagja volt Párizsban a világbajnoki ezüstérmes magyar válogatottnak ahol olyan kiváló teljesítményt nyújtott, hogy meghívták az Európa válogatottba.
1947-ben külföldre távozott és Olaszországban az AS Roma, az US Anconitana, valamint Kolumbiában a Deportivo Samarios csapataiban játszott. Visszavonulása után Cipruson közel harminc éven át dolgozott edzőként és itt élt haláláig, 1999-ig.
Zsengellér Gyula a két világháború közötti időszak egyik legjobb játékosa volt, világbajnoki ezüstérmes, Európa-válogatott, kétszeres európai Aranylabdás, ötszörös magyar gólkirály, 39-szeres válogatott. Zsengellér Gyula nagyszerűen értett társai helyzetbe hozásához, önzetlen passzaival kivívta a többiek elismerését. Emlékezetes jelenete volt, mikor az 1945-ben a válogatottban először pályára lépő Puskás Ferencnek lepasszolta a labdát így kiáltva: "Öcsi, lődd be!"
Villámgyors cseleiről, robbanékony kiugrásairól volt híres. Gólképessége Kocsis és Puskás eredményességével vetekedett. Kiváló játékintelligenciával rendelkezett. Tudása olyan összetett volt, hogy egy török lap elnevezte a futball Paganinijének. Az Ábel becenevet azért kapta, mert nagyon kedvelte Tamási Áron Ábel a rengetegben című regényét.
Zsengellér Gyula ceglédi csapatban Végakaratának megfelelően földi maradványait 2013-ban hazahozták és újratemették Cegléden a református Öregtemetőben. Szülővárosa posztumusz díszpolgári címet adományozott neki, emléktáblát állítottak tiszteletére a Városháza pantheonjában. A ceglédi Sporttörténeti Gyűjteményben termet neveztek el róla. Salgótarjánban és Újpesten is van emléktáblája, ahol egy iskola tornaterme is az ő nevét viseli. Könyv születetett életéről, Hetyei László: Zsengellér Gyula, a futball Paganinije címmel, melyet a labdarúgó 100. születésének évfordulóján mutattak be a ceglédi könyvtárban. Életéről, pályafutásról számos tárgyi emlék látható a város sportmúzeumában. |
Aktuális programok
2024.11.27.
2024.11.29.
2024.11.30.
2024.12.04.
2024.12.05.
2024.12.07.
2024.12.11.
2024.12.13.
2024.12.14.
2024.12.18.
2024.12.31.
2025.01.06.
ÜgyintézésHázhoz menő szelektív
|
||||
A lap 0.110 másodperc alatt készült el. |
Copyright 2024 Ceglédinfo, design by © Ceglédinfo | ÍRJON NEKÜNK! | IMPRESSZUM | Akadálymentesítési nyilatkozat
A látogatók száma 2015.05.04-től: 33280422 | Ebben a hónapban: 452471 | Ma: 3776 | jelenleg: 3 | Statisztika |