ENGLISH DEUTSCH
Ma 2017. május 27. szombat, Hella napja van. - Holnap Emil, Csanád napja lesz. Az időjárás most: 15 °Cközepesen felhősközepesen felhős

ESEMÉNYNAPTÁR

Ke Sz Cs Sz Va
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31        

Mai mozi műsor

13:15 Patkós Irma terem
A szépség és a szörnyeteg

Jegyfoglalás »

 
13:15 Huszárik Zoltán terem
Julieta

Jegyfoglalás »

 
15:00 Huszárik Zoltán terem
Arthur király - A kard legendája

Jegyfoglalás »

 
15:30 Patkós Irma terem
Sárkányvarázs

Jegyfoglalás »

 
17:15 Huszárik Zoltán terem
Chaplin: Modern idők

Jegyfoglalás »

 
17:30 Patkós Irma terem
Ó, anyám!

Jegyfoglalás »

 
19:30 Huszárik Zoltán terem
1945

Jegyfoglalás »

 
20:00 Patkós Irma terem
Karib-tenger kalózai: Salazar bosszúja

Jegyfoglalás »

 
További előadások »

www.cegledkartya.hu

www.cegledkartya.hu

www.cegledfurdo.hu

www.cegleditermal.hu

www.varvag.hu

www.varvag.hu

www.cvf.hu

www.cvf.hu

www.ctv.hu

www.ctv.hu

cegledisportcentrum.hu

www.cegledisportcentrum.hu

www.okoviz.hu

www.okoviz.hu

ÉRTÉKTÁR » Épített környezet


(Helyi Értéktár)

 

Huszárlaktanya

A ceglédi huszárlaktanya (képeslap)

A ceglédi huszárlaktanya (Császári és királyi huszárlaktanya) 1905-ben épült fel, tervezője Tóásó Pál volt. A több épületből álló létesítményben három század lovasság és egy osztálytörzs helyezkedett el. A második világháború végén, 1944 novemberében a szovjet hadsereg foglalta el ezt a területet, ahol 1946 nyaráig a Kárpát-medence legnagyobb fogolytábora működött. Több mint kétszázezer hadifogoly és civil tartózkodott itt hosszabb-rövidebb ideig.

 

A fogolytábor megszűnése után a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet hadsereg továbbra is a birtokában tartotta az épületeket: egy harckocsi ezred és egy vegyvédelmi zászlóalj lakott, tartózkodott itt. A szovjetek 1991-es kiköltözése után az épületek (a területtel együtt) magántulajdonba kerültek. A házak egy része új funkcióval, felújítva működik tovább; közülük néhány azonban igen rossz állapotban van.

 

A szovjetek 1991-es kivonulása után derült ki, hogy a huszárlaktanya és a páncélos laktanya területén álló épületek tégláin épségben megmaradtak azok a feliratok, melyeket az egykori hadifoglyok véstek, írtak, rajzoltak rájuk. Ezek többsége a második világháború után keletkezett, de maradtak ilyen feliratok az épületek történetének kezdetéről is. A több mint négyezer felirat léte egyedülálló Magyarországon: történelmünk egyik tragikus korszakának megrázó dokumentumai ezek a rövid üzenetek. Az egykor Cegléden raboskodó foglyok és leszármazottaik révén folyamatosan gazdagodik a Kossuth Múzeum e korszakkal kapcsolatos adattára.

 

A tábor emlékezetét tábla őrzi a helyszínen, amely 2013 óta a Szovjetunióba elhurcolt emberek emléknapján, november 25-én a helyi megemlékezések színhelye is.

(Helyi Értéktár)

A Kossuth-szobor leleplezése 1902.

Kossuth Lajos alföldi toborzókörútja során 1848. szeptember 24-én járt Cegléden. Azóta a ceglédiek mindig szeretettel és rajongással gondoltak Kossuth Lajosra. 1861-ben a város első díszpolgárává választotta. 1877-ben száztagú ceglédi küldöttség indult Torinóba, a szám-űzetésben élő politikushoz, hogy országgyűlési képviselőjüknek válasszák.

1894-ben, halálának hírére rendkívüli képviselőtestületi ülést hívtak össze, melyen Gubody Ferenc már ekkor felvetette, hogy "Kossuth városa" méltó emléket állítson Kossuth Lajos tiszteletére. Javaslatot tett egy közadakozásból létesítendő szobor megalkotására, melyre nemcsak jelentős összeget adott a város, hanem gyűjtést is szerveztek.

1901-ben hirdették meg a szoborpályázatot, melyben segédkezett Kossuth Ferenc, Kossuth Lajos fia, Cegléd országgyűlési képviselője, aki tagja volt a bíráló bizottságnak is. A huszonkét beérkezett pályaműből végül Horvay János szobrászművész tervét fogadták el. A szobor 1902-re készült el, Kossuth Lajos születésének 100. évfordulójára.

 

KOSSUTH-SZOBOR 2009

Kossuth-szobor 2009.

A művész a ceglédi piacon beszédet mondott Kossuthot örökítette meg úgy, ahogy az emberek emlékeiben, képzeletében, vágyaiban megőrződött 1848 óta. A szobor két mellékalakja szintén a toborzó út napjait idézi fel: a harctérre induló fiú és apja búcsúját.

 

A 2,70 m magas bronzalak 2,50 m magas talapzaton áll, két mellékalakja közül a nagyobbik 2,10 m magas. A szobor és a mellékalakok szeptember 14-én érkeztek meg Ceglédre. A szobor legszebb része a fej, mely az 1852-ben készült dagerrotípián látható Kossuth vonásait tükrözi. Megalkotásában Kossuth Ferenc is segített a művésznek.

Az ünnepélyes leleplezést az országos rendezvényekhez kapcsolódva szeptember 18-ra időzítették. Sok ezer ember tolongott az akkori Árpád téren, a Református templom is ünnepi díszbe öltözött.

 

A Kossuth-szobor New Yourk 1928.

Kossuth-szobor New York 1928.

Mikor az Amerikában élő magyarok elhatározták, hogy emléket állítanak Kossuthnak, ezt a szobrot választották mintául. A New Yorkban - addig soha nem látott magyar ünnepség keretében - 1928. március 15-én felavatott Kossuth-szobor szintén Horvay János alkotása.  Magyarországról 488 fős szervezett csoport indult New Yorkba két hajóval. A zarándokok között ceglédiek is voltak.

A két szobor, bár sok tekintetben hasonlít egymáshoz, azért mégis két külön alkotás, mert Horvay néhány szembetűnő változtatást hajtott végre a főalakon. Azóta a legtöbb ceglédi megtanulta: New Yorkban félcipőt és pantallót, Cegléden csizmát és csizmanadrágot visel Kossuth Lajos.

 

Maga Kossuth nevezte a várost "az én Czeglédemnek". A személyét körülvevő tisztelet, szeretet, mely a ceglédi toborzó beszéddel kezdődött, a turini százas küldöttség útjával fokozódott, az idők során valóságos kultusszá alakult. Ennek a rajongásnak kiemelkedő pillanata volt a Kossuth-szobor felavatása.

Máig igazak Kossuth Ferenc meleg hangú sorai:

"Ott leszek czeglédi testvéreim közt, a nagy ünnepen, midőn a gyönyörű szobrot leleplezi az a város, mely magát Kossuth Lajos városának szerette nevezni; és tényleg az ő városa most is, az ő elveinek városa, de nemcsak városa, hanem erős vára! …ha majd a gyönyörű szobor előtt megállnak hosszú évek múlva Czegléd polgárai, tudni fogják ők mindég, hogy ki volt Kossuth Lajos….

Kossuth Lajos Czeglédet melegen szerette; itt lesz most alakja köztünk örökre; szívünkhöz fog szólni mindig a néma szobor!"

(Helyi Értéktár - Pest Megyei Értéktár)

 

Református Nagytemplom

A Ceglédi Református Nagytemplom, előtte a Kossuth-szoborral

A ceglédi Református Nagytemplom története a kistemplom leégésével kezdődött. 1834. május 24-én gyújtogatás áldozata lett a templom, az iskola, a lelkészlakás és még 124 ceglédi lakóház melléképületeivel együtt.

1835 tavaszán érkezett a városba Hild József, korának legzseniálisabb építésze, aki elvállalta az új templom tervezését. Nánási Szabó Károly a nagytemplom alapkövének letétele alkalmával 1836-ban egy rövid összefoglalást helyezett el az alapkőben, mely a ceglédi református egyház régi és akkori történetét tartalmazta.

1870-ben sikerült csak befejezni a monumentális épületet. 1895-96-ban Balázs Ernő tervei alapján átépítették, és kupolával fedték le a templomot. 1936. augusztus 6-án, gondatlanság következtében a kupola meggyulladt és leégett. Benedek Frigyes tervei alapján 1938-ban készült el az új kupola.

 

Református Nagytemplom (képeslap)

Református Nagytemplom (képeslap)

A templom teljes magassága 60 m, a tornyoké 48 m. Az épület hossza 44 m, a belső magassága 33 m. A falak vastagsága 2 m. Az alapok 4-5 m mélységben vannak. Az építkezéshez mintegy félmillió darab téglát használtak.

A keleti toronyban az 1924-ben készített nagy harang van, a nyugati toronyban 3 kisebb harang. A falfelület kívül kváderes és rusztikázott. Valamikor sárga színűre volt festve, most pasztellszínek váltják egymást.

 

Az előtérben Hild József, a templom tervezőjének és Szegedi Kiss István reformátornak az emléktáblája fogadja a látogatókat.

Az ülőhelyek száma 2400 és ugyanennyi állóhely is található benne. A padok egyszerű, sima tölgyfapadok.

 

A hátsó bejárati ajtó fölött található az új digitális, elektromos orgona. A hagyományos sípos orgona az 1936-os tűzvészben megsérült, nem lehet használni. Az Úrasztalát Piros Lajos ceglédi asztalosmester készítette a századfordulón.

A templom úrasztali edényei közül érdemes megemlíteni a legrégibb darabot, azt a henger alakú, egyszerű kialakítású ónkannát, melyet az oldalán olvasható felirat szerint Gesztelyi János, a gyülekezet kurátora készíttetett és ajándékozott a ceglédi eklézsiának 1722. december 15-én. A kanna feltehetőleg Rőder Miklós pesti mester munkája.

 

A templom 1952 óta műemlék.

KÖZÉRDEKŰ ADATOK

ITT SZÁMÍTHAT MA
SEBESSÉGMÉRÉSRE

Traffipax

Házhoz menő szelektív
HULLADÉKGYŰJTÉS
SZÁLLÍTÁSI NAPTÁR

SZÁLLÍTÁSI NAPTÁR

CEGLÉD AZ ÉN VÁROSOM

FOTÓPÁLYÁZAT

Kattints
ide
és
SZAVAZZ!

KÖRNYEZETSZÉPÍTÉS

CEGLÉD VÁROS
2017. ÉVI
KÖRNYEZETSZÉPÍTÉSI
ÉS
KÖRNYEZETVÉDELMI
PROGRAMJA

Képtárak

Képtárak

Panoráma képek

  • PANORÁMAKÉPEK

Turistatérkép

Túristatérkép

Térségi Adattár

www.kossuthtoborzo.hu

www.kossuthtoborzo.hu

www.laskafesztival.hu

www.laskafesztival.hu

Pest Megyei Békéltető testület

Pest Megyei Békéltető testület

Projektek

www.cegledkozvilagitas.hu
Bölcsőde bővítés 2014
www.varkonyikompetencia.cegled.hu
www.cegledcsatorna3.hu
www.csatorna.cegled.hu
A lap 0.039 másodperc alatt készült el. | Copyright 2017 Ceglédinfo, design by © Ceglédinfo | ÍRJON NEKÜNK! | IMPRESSZUM
A látogatók száma 2015.05.04-től: 4213384 | Ebben a hónapban: 256644 | Ma: 230 | jelenleg: 10 | Statisztika