FELSZEGI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG

A CEGLÉD-FELSZEGI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG TEMPLOMA
Felház út 20.sz.
www.felhazutca.hu

Cegléden a három református gyülekezet annak a 30-as években született egyházi rendeletnek a nyomán jött létre, mely kimondta a nagyobb gyülekezetek részekre tagolását, az alaposabb gondozás érdekében. Így alakult meg a háború utáni években az önálló Nagytemplomi, Újvárosi és Felszegi Egyházközség.

A Felszegi rész különösen is nehéz helyzetből indult, mivel sem temploma, sem lelkészlakása nem volt. Hitükre és akaratukra jellemző azonban, hogy a háborút követő nehéz években 800.-Fttal és 100.000 adomány-téglával hozzákezdtek a templom építéséhez. Lelkipásztoruk Dr. Kőváry László volt, aki 1978-ig vezette a gyülekezet életet /1991-ben hunyt el Budapesten/. Az épületet Szabó István ceglédi mérnök tervezte, aki három hét alatt és díjmentesen végezte el munkáját.

Az alapkőletétel 1947. október 19.-en volt, ünnepi istentisztelet keretében, melyen az egyházmegye küldöttjén kívül mind a három helyi lelkipásztor szolgált és a gyülekezetből számosan igével kívántak áldást az épülő templomra, letéve újabb adományukat is. Az alapkő- okmányban szokás szerint felsorolták az egyházkerületi püspök és főgondnok, az egyházmegyei esperes és gondnok nevét, a helyi lelkipásztorokat az akkori felszegi Presbitérium tagjait, továbbá a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a város polgármesterének nevét. Az iratban a sok szép gondolat között - meghatározták, hogy "ez a templom a mennyei Atya dicsőségére épült, hogy benne a Megváltó Jézus Krisztus evangéliuma hirdettessek, az újjászülő Szentlélek, az egyház éltető Lelke által." Megfogadtak, hogy "amint az Úr hajlékát felépítik, úgy építik imádsággal és szolgálatokkal az Isten Országát és az eljövendő új Magyarországot is".

Az első istentiszteletet 1950. pünkösdjén tartottak, hozott székeken földpadlós templomban vakolatlan falak között, de hálás lélekkel. Az 1950-es években történt meg a belsővakolás, továbbá a villanyszerelés, majd jóval később a külső vakolás.

Az épület modern vonalú jellegzetes stílusa nincs, tetőzete lapos, bádogfedéssel. Egyszerű, osztatlan, téglalap alakú belső térrel rendelkezik. Mérete: 24 x 10 méter, melyhez csatlakozik az 5m-es karzat.

Magassága kb. 7 m. A karzat alatt nyitott tornác van, magyaros, csúcsíves megoldással. Mennyezetét a beton és vasgerendák különböző síkú elhelyezése kellemesen tagolja. Az ablakok vasból készültek, stilizált csillagmintákkal, párosan fent kör alakú, alatta szögletes falnyílásban. Az üvegek többszínűek.

Külön, szép fejezet a belső berendezés tervezése és megvalósítása. A szószéket, az úrasztalát, a "Mózes-székeket" és a "rejtett világiast" Rimner János mérnök tervezte és Bujdosó Mihály helyi asztalos valósította meg. Hamarosan elkészültek - ugyancsak igényes tervezői munkával és kivitelezéssel - a padok, a karzati mellvéd és a három darab kétszárnyas bejárati ajtó. Majd a régóta tervezett lambéria is helyére került.

E belső berendezés minden részletében tölgyfából készült. A tervezés és kivitelezés gondossága és egyedi volta, a faanyag gazdag alkalmazása, mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a templomba először belepő látogató, általában meglepett ámulattal tekint körül, az egyszerűségében is meleg szépségű templombelsőn.

Közben készültek úrasztali és szószék-terítők is, melyek közül kiemelkednek az "ó-arannyal hímzett" ünnepi terítő, a különleges szépségű "rece-terítő" és a legújabb, a II. Ref. Világtalálkozó alkalmával ajándékozott garnitúra. Igen szépek, a szeretetvendégségek asztalaira készített hímzett terítők is, melyeket a gyülekezet asszonyai hímeztek és rajtuk az ország különböző tájainak színes népi motívumai találhatok.

Az 50-es évek végén gyülekezeti termet, majd teakonyhát kapcsoltak a templomhoz, a különböző egyházi rendezvények számára. A 80-as években az előzőleg kokszos-kályha, majd olajkályha fűtést gázkonvektorokra sikerült cserélni, ami által a templom télen is barátságosan meleg. Ugyancsak régi elgondolás valósult meg a szépen tervezett és kivitelezett nyolc tölgyfa keresztelői székkel.

Ezután egy két-manuálos Johannus 235-ös elektromos orgona, vásárlása következett, amely a gyülekezeti ének vezetése és kisérése mellett -az impozáns hangszórók révén- komolyabb orgonaművek előadását is lehetővé teszi. Itt jegyezzük meg, hogy a három gyülekezet közös énekkara a "Sztárai Kórus" évente szolgál gazdag énekanyaggal, az un. Passio-est alkalmával Nagypénteken. De vendégül láthattuk már a Táncsics Iskola és a Gimnázium kiváló énekkarát is, értékes és szép műsorukkal.

A terv szerinti torony megvalósításához, a templomépület építésekor az akkori állami hatóság nem járult hozzá, így ezt a rendszerváltás után építhettük meg. Öntettünk a hívek adományából egy 250 kg-os harangot, melyhez adományként kaptunk egy 60 kg-ost. Azóta ezek szólalnak meg templomhoz illő módon Isten dicsőségére, vagy a régi mondás szerint, hogy "az élőket hívogassák s a holtakat elsirassak." Józsa Sándor presbiter szép versben örökítette meg a harangszentelés alkalmát.

1992-ben visszakértük az államosított egyházi épületünket, amely a következő idők missziói, diakóniai, pedagógiai szolgálatában, továbbá a határon túli testvérek vendéglátása tekintetében nagy segítséget jelentett és jelent ma is. A Reformátusok Világtalálkozója alkalmával. A határokon túli egyházak felé is odafordult figyelmünk és kapcsolatot teremtettünk az erdélyi Szentmáté-i és a kárpátaljai Ungvár-i gyülekezetekkel, amit kölcsönös látogatásokkal. erősítettünk meg.

Jelentős előhaladása volt a lépésről-lépésre építkező gyülekezetünknek, hogy a templom mellett megépült - Irházy Gyula mérnök tervezésében - az 50 éve esedékes lelkészi és gondnoki hivatal, a tetőtérben a kantori lakás kiépítésének lehetőségével. A XXI. Század kezdetén 50 db. kis ezüst kelyhet készíttettünk gyülekezeti adományokból, az un. külön kelyhes úrvacsorázáshoz, melyeket együtt használunk az ősi nagy kelyhekkel.

Jelenleg hátra van meg a karzat beépítése a templomban, a kerítés újjáépítése, az egyházfi lakás korszerűsítése, a paróchia külső renoválása stb. Bízunk benne, hogy ha áldozatkészségünkben hűségesek leszünk, Isten áldása nem marad el a továbbiakban sem.

Gyülekezeti életünk jelentős alkalmai a vasárnap de. 9 órai istentiszteleten túl a különféle bibliaórák, gyermek és ifjúsági összejövetelek, hitmélyítő és hitébresztő előadások, csendes napok, valamint gyermekhetek, iskolai és óvodai hitoktatások, továbbá hangsúlyozottan a konfirmációi előkészítők. Alkalmanként szeretetvendégségeket is tartunk, de a lelkigondozás, a betegek látogatása, kórházmisszió, szociális otthoni istentisztelet, szenvedélybetegek gondozása, rászoruló testvérek segítése is szolgálatunk körébe tartozik. Mindenkit szeretettel várunk ezekre az alkalmakra, és ha indíttatást nyer, segítségét is szívesen fogadjuk!

Mint igen fontosat hozzá kell tennünk a fentiekhez, hogy 1992-ben a három ceglédi ref. egyházközség visszaigényelte az államosításból a nagytemplom melletti 450 éves ref. általános iskolánkat /lásd ismertetését külön is!/, amely színvonalas oktatást és evangéliumi szellemű nevelést igyekszik biztosítani az oda jelentkezetteknek.

2003-ban új épületszárny is épült az iskolához a Dunamelléki Református Egyházkerület segítségével. Az iskolások látogatása és műsora mindig felemelő alkalom a gyülekezetben. Az iskolai ünnepélyekre pedig a gyülekezet tagjai is hivatalosak.

Soli Deo Gloria! Áldás, békesség! Istennek dicsőség!

Gál Géza

Tájékoztató keresztelőkhöz

Cegléd Város Hivatalos Honlapja

FELSZEGI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG