FÖLDRAJZI-DEMOGRÁFIAI ALAPADATOK, TERMÉSZETFÖLDRAJZ

Pest megye déli, délkeleti felének regionális központja Cegléd. A város területe a Gerje-Perje síkot és a Pilisi-Alpári homokhát északi részét érinti, a barna erdei talaj, a mezőségi csernozjom és a Duna-Tisza közi homok kontakt zónájának találkozásában található. Területe igen nagy, a magyar városok sorában a 13. helyen áll, mintegy 245 km²-en.

Cegléd az Alföld kapujában helyezkedik el, a Gödöllői-dombság utolsó nyúlványaitól nézve különös látványt jelent, túl magasra sikerült pontházaival és a templomtornyokkal. A Cserhát és a Gödöllői-dombság genetikus ténye nehezen felismerhető, mert a löszös, agyagos felszínű vonulat elfedi azt az emberi szem elöl, a várostól délre pedig homokdünékben folytatódik a felszíni alaksor, így a mikrodomborzat korántsem jelent unalmas, egyhangú felületet, a mélyben pedig érdekes szeizmikai határvonal húzódik.

Ennek ellenére igaz, hogy a város környéke sík jellegű, a 100 m tengerszintfeletti vonal /izohipsza/ áthalad a város határában, de néhány km-en belül a 145 és 150 m-es vonal vagy a 90 m alatti izohipsza is megtalálható. A legmagasabb domb a Kálvária temetőben van, a 106 m-hez képest a Cigányszék-Süppedéki tó melletti 89 m mégis szembetűnő különbséget jelent.

Cegléd határában a 4-es úttól északra elterülő részen a Duna-Tisza közre jellemző szikes tavak, mocsarak, időszakos vízborítású szikes legelők maradtak meg.

A terület növényi ritkaságokat őriz. Meg kell említeni a legelők őszi színeit meghatározó sziki őszirózsát, a magyar sóvirág populációit, és a pókbangót.

A vidék a parti madárfajok kedvelt költő- és vonulóhelye. Gyakori a bíbic, a nagy goda, a piroslábú cankó, de legnagyobb attrakció a madarászok körében a gulipán és a gólyatöcs rendszeres megjelenése.

Termál- és gyógyvíz kincs is van Cegléd környékén, részben hasznosítva vagy a felhasználás tervezési szakaszában, nem kedvezőtlenek a város és a környező települések hidrotermikus adottságai, noha viszonylag távol van ez a terület a Tisza vonalától. A felső pannon rétegek errefelé kb. 1000 m vastagságúak, amelyek 60-70 C°-os termálvizet képesek adni. A Vikuv törzskönyvek alapján itt 14 termálkút található, 30-68 C°-os vizet szolgáltatnak, Abony, Albertirsa, Dánszentmiklós, Tápiógyörgye, Tápiószentmárton, Törtel és Nagykőrös további 24 kútja jelzi, hogy bőséggel van melegvíz errefelé.

Környékünkön a tőzegkincs is megtalálható. A szénülési folyamat első stádiumától, a holocén legelejétől kezdve tudunk Cegléd környékén ennek előfordulásáról. Zavartalan képződésükre drámai veszélyt hozott a vízrendezési , lecsapolási munka, a térségünkben megfigyelhető szakszerűtlen üzemeltetés minden következménye - Zöldhalomban 100-400 m szélességű, 2 km hosszúságú völgyben 40-140 cm vastagságú tőzeg rejtőzik, a lápföld 50-70 cm-es réteget képez. Hosszú éveken keresztül 1000 t körüli mennyiséget bányásztak ki.

Minimális földgáz és kőolaj tározó rétegek is kimutathatók Cegléd határában, elsősorban a Törtel és Abony felé eső részeken, kisebb fúrás folyt errefelé a 60-as években, ma ennek nyomát már csak a befojtott kutak idézik. Az elhagyott homokbányák fásítása, a darázsköves gyepek esetleges cserjefás erdősítése, az agyagbányák sporthorgászati hasznosítása, a tőzegesek visszaadása a természetvédelemnek vagy a roncsolt felszínű, 8 hektáros városszéli területek újrahasznosítása füzesekkel, feltöltéssel, illetve a mélyebb területek kimélyítésével nyert tavacskák kialakításával kielégíthetők a hosszútávú, embercentrikus tájvédelmi igények.

Cegléd éghajlata mérsékelten kontinentális, a szárazföldi és szibériai hatások kevésbé jellemzőek, az óceáni és mediterrán befolyások egyre markánsabban jelentkeznek. (Pl. a 20 legfontosabb gyomnövényfaj közül csak egy maradt változatlan, a többi, hőigénye alapján pontuszi-mediterrán jellemzőket mutat.) Februárban igen nagy, júniusban igen kicsi a hőingadozás, október 21-től április 17-ig fagyok várhatók Cegléd környékén - ennek mind mezőgazdasági, mind építészeti értelemben nagy jelentősége van. Az átlaghőmérséklet 10,7 C°, ettől a közigazgatási határon belül 0,4-0,9 C° eltérés lehetséges, az évi csapadékmennyiség 536 mm-es átlaga viszont igen nagy szélsőségeket takarhat, hiszen 1992-ben közel 35 %-kal kevesebb csapadék hullott, mint más években, de szélsőségesen vizes, belvizes évek is előfordultak az elmúlt 90 esztendőben. A Gerje-patak 1963-ban árvizet okozott, de azóta többször kiszáradt a nyári hónapokban.

Erdő nagyon kevés van Cegléden, kisebb telepítések történtek ugyan, de a valaha volt őserdők maradványai (tölgy, kőris, szil, égerláp) is eltüntek, csak néhány különlegesen ritka növény- és állatfaj utal az évszázadokkal korábbi természetes növénytakaróra. Amik viszont még megmaradtak, a turjánok cinegés füzesbokor csoportjai, ahol glaciális maradványfajok is előkerülnek. Vagy a nádasok még mindig háborítatlan világa, ritka halfajokkal, egyes énekesmadár fajták fészkeivel. Elég azonban a nádast egyszer leégetni s a réti barnahéja vagy egyes ölyvek máris más területre kényszerülnek.

Cegléd beépítetlen részeire a mezőgazdasági hasznosítás a jellemző, a szántók és a legelők, az ún. feketeföldön helyezkednek el. Régi hagyománya van a nyári tanyás gazdálkodásnak illetve a homoki részeken a szőlő- és gyümölcstermesztésnek pedig az itteni sovány gyepeken valaha birkanyájak legelésztek. Öntözési lehetőség csak a kertészeti kultúrákban van, itt a csőkutak nagy száma segíti a hobbikertészeteket, gazdálkodókat, a Gerje csak Ceglédbercelnél élteti a réteket.

Cegléd gazdasági, természetföldrajzi arculatát alaposan megváltoztatta a XIX. század, hiszen ekkor épült a szolnoki, a szegedi vasút, majd a vezsenyi keskenyvágányú és a hantházi gazdasági vasút. Ezenkívül az ugyan nem jó minőségű, de a szélrózsa minden irányába vezető közutak erősítették a város központi helyzetét, az ország fő vonalaihoz való közelségét - s annak előnyeit. 70 km-re van a főváros, a nemzetközi repülőtér, az európai víziút közelsége mind-mind jó adottságot jelent a városnak.

Többször felmerült a Duna-Tisza csatorna építésének a gondolata, ami mint útvonal tovább javíthatná a város adottságait.

Cegléd DK-Pest megye jól megközelíthető városa a vasúti fővonalak (100-as és 120-as) találkozásánál és a 4-es számú főközlekedési útvonal mellett fekszik. Mivel beépített részei nagyjából kör alakúak, a település minden irányból jól fejleszthető. Megvan a szükséges ivóvíz, a gáz, az elektromos vezeték és az egyre bővülő telefonhálózat - az esővízelvezetés, a csatornázási munkálatok, az utak, járdák építése területén még vannak tennivalók.

Kommunális ellátottság

A (2000-es) adatok szerint 14 293 lakás van Cegléden. A 100 lakásra jutó lakosok száma 266. A közüzemi ivóvízhálózat 177,5 km, illetve a közcsatornahálózat (szennyvízhálózat) hossza 37,8 km. A gázcsőhálózat hossza 208,57 km, a háztartási gázfogyasztók száma 11 583 (fogyasztás: 1 450 m3/fogyasztó), a háztartási villamosenergia fogyasztók száma 18 500 (fogyasztás: 1 320 kwh/év). A szilárd burkolatú utak hossza összesen 89,9 km (77,9 km a város, illetve 12 km a Pest Megyei Állami Közútkezelő Kht. kezelésében), ami az utak, utcák teljes hosszának 72,1 %-a.

Cegléd lakossága 2007. májusban: 38 243 fő

Cegléd Város Hivatalos Honlapja

FÖLDRAJZI-DEMOGRÁFIAI ALAPADATOK, TERMÉSZETFÖLDRAJZ