|
||||||
ESEMÉNYNAPTÁRMai mozi műsor
|
A CEGLÉDI REFORMÁTUS EGYHÁZ RÖVID TÖRTÉNETEA valamikori szabad királyi várost 1364. május 8-án Nagy Lajos király édesanyjának Erzsébet királynénak adományozta, aki azt a budai klarissza apácáknak juttatta 1368. szeptember 10-én.
Ezért is hívták ide 1545-ben a vármegye legjelentősebb településére Szegedi Kis István reformátort prédikálni, és az iskolában tanítani. A török hódoltság idején a város szultáni " kincstári birtok " volt. 146 évig élt Cegléd török uralom alatt. Buda elfoglalásától 1541-től-1687-ig a törökök kiűzéséig. III. Károly császár uralkodása idején a klarissza apácák ismét visszatértek a városba, az addig, 214 évig használt templomot visszavették a reformátusoktól 1753-ban.
A reformátusok 1754-ben előbb csak egy szerény imaházat építhettek a jelenlegi nagytemplom helyén, egy ingoványos, mocsaras helyen, amit feltöltöttek. A Helytartótanács külön engedélyével 1763-ban különálló kőtornyot építhettek a harangjaik számára. 1792-ben bővíthették csak meg annyira az imaházat, hogy összeépíthették a toronnyal, így lett végre templomuk. Ez a torony mai napig is megvan, ez az un. Nyugati-torony.
1835-ben kezdődött meg a Nagytemplom építése, Hild József tervei alapján. 1870-ben sikerült csak befejezni a monumentális épületet. 1895-96-ban Balázs Ernő tervei alapján átépítették, és kupolával fedték le a templomot. 1936. augusztus 6-án, gondatlanság következtében a kupola meggyulladt és leégett. Benedek Frigyes tervei alapján 1938-ban szentelte fel jelenlegi formájában újjáépítve Ravasz László püspök. A templom Közép-Európa legnagyobb református temploma. 2400 ülőhely és ugyanennyi állóhely található benne. Hosszúsága 44, szélessége 33 méter. A kistornyok magassága 48, míg a kupoláé 60 méter. A kistornyokban 4 harang van. Az orgona 2 manuál-pedálos, 21 regiszteres.1860-ben építette Országh Sándor, munkáját 1929-ben bővítette Barakovics János.
Az addig kántortanítóként működők munkája annyira megnövekedett, hogy 1814-ben a kántort fel kellett menteni a tanítás alól. Első kántora a gyülekezetnek Döme Gergely lett. Az első anyakönyvi feljegyzéseket Miskolczi Kerekes János prédikátor kezdte meg 1723-ban. Czeglédi Mihály rektor-professzor buzgólkodásának az eredménye lett az 1820-as években az első iskolai könyvtár létrehozása. Az első nőtanító Zirzen Janka növendéke Varga Ilka volt 1876-ban.
1858-60-ig terjedő időben épült meg az egyház központi emeletes fiúiskolája Hammerl Ferenc ceglédi építőmester tervei alapján. 1894-ben a központi leányiskola is felépült. 1931-ben épült meg a Gyülekezeti Ház. Három református temető található a városban. Az egységes gyülekezet 1949-től három részre vált szét. Felszegi, Nagytemplomi és Újvárosi Egyházközségekre. 1992 óta közös fenntartói a visszakapott Református Általános Iskolának. Istentiszteleti alkalmaink. (Cegléd - Nagytemplomi Református Egyházközség) (Iskola u.1)
Nagytemplomi Egyházközség
Minden reggel 1/2 9 Reggeli áhítat a Nagytemplomban. Télen a Gyülekezeti Házban.
Lelkészi Hivatal: 2700 Cegléd, Iskola u.1.
Felszeg Egyházközség »
Újvárosi Egyházközség ». |
Aktuális programok
2024.12.06.
2024.12.07.
2024.12.08.
2024.12.09.
2024.12.11.
2024.12.13.
2024.12.14.
2024.12.18.
2024.12.20.
2024.12.31.
2025.01.06.
ÜgyintézésHázhoz menő szelektív
|
||||
A lap 0.080 másodperc alatt készült el. |
Copyright 2024 Ceglédinfo, design by © Ceglédinfo | ÍRJON NEKÜNK! | IMPRESSZUM | Akadálymentesítési nyilatkozat
|