PATKÓS IRMA

Patkós Irma (Sziklai Jenőné)
(Cegléd, 1900. márc. 8 - Cegléd, 1996. okt. 24)
színésznő

Nővére, Eszter, a református egyház kántora: Mihó Ernő alapította zeneiskolában tanul, ahol Irmát - aki néhányszor elkíséri testvérét - elbűvöli a zene; olyannyira, hogy ének- és zongoraórákon vesz részt, skálázik. Eltelik három esztendő, 1917 őszén nővérével a fővárosba indul, szerencsét próbálni. Ám a fiatal lány nem talál állást, elkeseredettsége újra hazahozza szüleihez. Hat hónap múlva azonban már ismét Pesten van, s a Singer és Wolfnernél, az Új Idők kiadónál ragasztja a lakáscímkéket a borítékokra, kenyérkeresetként. Majd 1918 őszén Eszterrel együtt - szülei tudta nélkül - beiratkozik az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájába, azt végezte 1920-ban. Nyíregyházán kezdte pályáját, majd rövid ideig Békéscsabán szerepelt. 1922-ben Szegeden, 1923 nyarán Makón, majd Szentesen, 1923-1924-ben Békéscsabán, 1924-től Nyíregyházán, 1925-1926-ban Pécsett, 1926-tól 1931-ig Szegeden, 1931-1932-ben Debrecenben, 1932-1939 között Szegeden szerepelt. 1931-től 1941-ig a Fővárosi Operettszínház, 1942-43-ban Földessy Géza társulatának tagja volt, operettek naiva- és szubrett szerepeit alakította. Pályájának első szakaszát Sziklai Jenővel kötött házassága (1923) határozta meg. Életének keserű és nehéz időszaka kezdődik: Sziklait leváltják társigazgatói posztjáról származása miatt, s 1944. október 23-án munkaszolgálatra vonul be, akinek végül is az ausztriai gmündeni táborban vész örökre nyoma.

1945 után csak kisebb szerepeket kapott a Fővárosi Operettszínházban, a Nemzeti Színházban, 1950-1953 között a Magyar Néphadsereg Színházában, 1954-1960 között a Madách Színházban. 1960-ban beadja nyugdíjaztatási kérvényét, melyre néhány hónap elteltével elfogadó válasz érkezik, majd 1961. március 15-én hazaköltözik szeretteihez Ceglédre.

Nyugdíjasként számos filmszerepben bizonyította karakterformáló tehetségét. Eljátssza a "Gyermekbetegségek" című vígjáték nagymamaszerepét, ezt 1967-ben az "Ünnepnapok" című filmdráma követi, majd a "Bűbájosok" és a "Kitörés" című filmek szereplője. Az újabb véletlenek szerencsés összjátéka Kenyeres Gábor "Végre hétfő" című játékfilmjének próbafelvételére sodorja, amelyet megnézve Sándor Pál és Tóth Zsuzsa tetszését is elnyeri az ekkor már nagymamakorú színésznő, s a "Sárika, drágám!" című drámájukba hívják Patkós Irmát, melyet Pécsett forgatnak. Ebben az alkotásban nyújtott alakításáért a film számára felfedezett Irma nénit nívódíjjal jutalmazzák. 1971-ben forgatják a "Végre hétfő"-t, nyomában pedig a "Hangyaboly" című filmet. Sándor Pál portéfilmet készít Patkós Irmáról szülővárosában, Cegléden, és ezt követik egyebek között olyan filmek, mint a "Holt vidék" és a "Legszebb férfikor". Ez utóbbiban Latinovits Zoltán partnere Patkós Irma, aki igen keresett színésznővé válik a televíziós rendezők körében. "A falu jegyzője", a "Nyolc évszak", a "Gyerek születik", a "Dublőrök éjszakája", a "Trópus", valamint az "Öregberény" és a "Mindszenty bíboros élete" című filmekben játszik, ez utóbbiakban immár 94 évesen, de vidéki életét most már egyedül élve sem adja fel.

1989-ben megkapta a Cegléd Város Díszpolgára címet. Az egyik terem a helyi filmszínházban a nevét viseli, valamint művészeti iskolát - színi tanodát - neveztek el róla. A ceglédi Kossuth Múzeumban "Patkós Irma hagyatéka" címmel tekinthető meg időszaki kiállítás a Kossuth Művelődési Központban pedig a mellszobrát láthatják az ide betérők. Házát, kicsi vagyonkáját a végrendeletében Cegléd városára hagyta, hogy ott emlékházat hozzon létre. Ezzel azóta is adósai vagyunk.

Főbb szerepei: Bob herceg (Huszka J.); Francia királylány (Kacsoh P.: János vitéz); Örzse (Kodály Z.: Háry János); Gábor diák (Huszka J.: Gül Baba); Mária Terézia (Beck M.: Pozsonyi lakodalom).

Irodalom: C. Fehér Ferenc: P. I. (Cegléd, 1990).

- K.T. -

Kapcsolódó honlap:

http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/p-z/patkoselet.htm