ZSÉDELY GYULA

Zsédely Gyula
(Bp. 1923. jún. 27 - 2002. dec. 17)
tb. kanonok, plébános, szalézi szerzetes

A fővárosban járt általános és középiskolába, érettségi után betegeskedett és a későn ébredő hivatástudata szalézi szerzetesnek indította, 1950. június 18-án szentelték pappá. Egy évig Rákospalotán, két évig Albertirsán volt segédlelkész, majd 1953-61-ben hitoktató Kecskeméten. 1961-67-ben plébános a tiszazugi Szelevényben, majd 1967. szeptember 8-tól a ceglédi újplébániára kerül.

Élete legnagyobb kihívása és munkája lett a Magyarok Nagyasszonya kápolna megépítése. A négy évtizede élő vágy ez egyházközség részéről saját kápolna megépítésére, hol az anyagi eszközök, hol a hatóságok gáncsoskodása miatt csak vágy maradt. Gyula atya lázas fáradozással megterveztette - immár harmadik változatban - a kápolnát, és neki végre az engedélyeket is sikerült kijárnia. 1985. május 19-én tették le az alapkövet, és 1988. május 28-án szentelte fel Marosi Izidor ny. megyéspüspök. Eklektikus stílusban épült, Kerényi József egyetemi docens és Letanóczki Gyula építészmérnök tervei szerint. 1992-ben a Washingtoni Építészek Kongresszusa 150 épület közül elsőnek díjazta. A hatalmas munkát - amelyet a szervezéssel, építkezéssel elvégzett Gyula atya - a püspök úgy honorálta, hogy tb. kanonokká nevezte ki.

A szalézi szellemiségnek megfelelően, sokat foglalkozik a lelki neveléssel, homília-vázlatait és hittankönyveit, melyeket társszerzőkkel írt, nagy példányszámban adták ki. Szívével sokat betegeskedett, de idős kora sem akadályozta teendői végzésében.

2000. júliusában tartotta aranymiséjét. 2002-ben jelent meg könyve egy klerikális-perről. Az alig ismert perről azt követően a Magyar Nemzet emlékezett meg. Zsédely Gyula könyve ismerteti a Budapesti Hadbíróság "szigorúan titkos" jelzéssel ellátott jegyzőkönyvét, amelyben 16 személyt a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedéssel vádolnak; majd idézi az 1953. május 23-án hozott ítéletet. Egészségi állapotának romlása miatt 2002. július 1-el nyugállományba vonult. Verseket is írt magyarul, latinul, hittantórát tartott gyermekeknek németül.
1994-ben megkapta a Cegléd Díszpolgára kitüntetést.

Munkái: Edelényi I. - Zs. Gy: A Mennyei Atya szeret minket (Illusztrálta Prohászka József, Bp. 1970); Domán F: Felkészülés a keresztény házasságra (társszerző, Bp. 1980); Edelényi I. fordította - Zs. Gy. lektorálta: Képes Biblia I-II. (Bp. 1983); Koroncz L - Zs. Gy. szerk: Vasárnapi könyvünk A-B-C (Bp. 1985); Koroncz L - Zs. Gy. szerk: A keresztény házasság (Bp. 1987); Koroncz L - Zs. Gy: Miért kereszteltetem meg a gyermekemet? (Bp. 1996); Sándor István vértanú életrajzi regénye (Bp. 2002)

- K.T. -