HÍREK A MEGYEHÁZÁRÓL

Országosan mint 70 milliárd forint áll rendelkezésre a munkaerőpiac bővítésére, így például az inaktívak felkutatására a Terület- és településfejlesztési operatív program (TOP) pluszban.
A TOP Plusz Paktum eszközt indító sajtótájékoztatóján Szabó István közgyűlési elnök arról beszélt, hogy bár Pest vármegyében magas a foglalkoztatási arány, itt is van tennivaló ezen a téren. A vármegyei önkormányzat a projektet a vállalkozásokkal, a kamarákkal, az önkormányzatokkal, a kormányhivatallal, a szakképzési központokkal, a szakmai és civil szervezetekkel együtt valósítja meg.

Szabó István, Pest vármegye közgyűlésének elnöke

A 2014-2021-es időszakban az ország más megyéiben a TOP keretében, uniós támogatással már létrejöttek, működtek és működnek a megyei, vármegyei és helyi szintű foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési paktumok. Pest vármegye esetében a korábbi regionális besorolás miatt erre nem volt lehetőség. Pest vármegye önálló NUTS2 régióvá válásának köszönhetően a 2022-2027-es időszakban már a többi vármegyével együtt lehetőséget kapott vármegyei szintű foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködések kialakítására és működtetésére.

Pest Vármegye Önkormányzata, a Pest Vármegyei Kormányhivatallal konzorciumi együttműködésben Pest vármegye foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési helyzetének fejlesztése érdekében hívja életre a TOP_Plusz-3.1.1-21. azonosítószámú projekt keretében Pest Vármegyei Foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési Együttműködését (Paktumát).
Pest Vármegye Önkormányzatának feladata egy Pest vármegyei foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési stratégia kidolgozása, a folyamatos környezeti változásokhoz való igazítása, a szociális gazdaság és a helyi termékek támogatása, a foglalkoztatást elősegítő tevékenységek megvalósítása, és meghatározott feltételekkel a célcsoport bevonása az egyes tevékenységekbe.

Sajtótájékoztató

A konzorciumi partner - Pest Vármegyei Kormányhivatal – feladata meghatározott feltételekkel a célcsoport foglalkoztatását elősegítő képzések, szolgáltatások és támogatások nyújtása, Pest vármegyei foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési célokkal összhangban a munkaerőpiac bővítése és a szereplők együttműködésének erősítése. A projektben megvalósul a munkaerő kereslet és kínálat vármegyei szintű összehangolása, kiemelten az országos átlagnál alacsonyabb foglalkoztatási szinttel rendelkező, kevésbé fejlett járásokban.
A projekt megvalósítási szakaszában együttműködők kerülnek bevonásra. A partnerség alakult ki a kamarákkal, önkormányzatokkal, oktatási intézményekkel, nonprofit, forprofit és civil szervezetekkel, valamint az egyházakkal.
A cél, hogy az összefogás eredményeként, a szereplők együttműködése révén létrejövő pozitív irányú gazdaságfejlesztési hatások hozzájáruljanak olyan foglalkoztatást elősegítő program megvalósításához, amely a Pest vármegyei munkaerőpiaci szereplőinek fejlesztési elképzeléseit és céljait támogatják, valamint az ahhoz rendelhető pénzügyi források összehangolását segítik.

A projekt összköltsége 6.227.000.000 forint

A projekt célcsoportjai:
- Az 50 év felettiek, akiknek a munkaerő-piacon tartása, illetve arra való visszavezetésük fontos feladata a projektnek.
- A kisgyermekes anyák, akiknek a GYES-ről, GYED-ről való visszatérés nagy nehézséget jelent a munkaerő-piacon.
- Az inaktívak, azon 30 év felettiek, akiknek sem száma, sem szaktudása, sem végzettsége nem ismeretes. Felkutatásuk segítene jellemzőik felmérésében és a munkaerőutánpótlásban.

Projekt megvalósítás
A projekt keretében létrehoztuk a Pest Vármegyei Paktum munkaszervezetét.
A szervezet a lehető legszélesebb körben bevont partnerségi alapokon biztosítja széleskörű gazdasági és társadalmi együttműködést.

Megszólításra és bevonásra kerültek és kerülnek a jövőben is a térség települési önkormányzatai, meghatározó gazdasági szereplői, a helyi civil szféra, szakmai szervezetek és a közszféra szereplői.
A Pest Vármegyei és Érd Vármegyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szinténegyüttműködő partnerek.
A Paktum részvevők Együttműködési Megállapodás keretében fejezték ki kooperatív szándékukat.
Így létrejött a projekt munkáját és a tevékenységek megvalósítását támogató Foglakoztatási Fórum és Irányító Csoport.

Az együttműködések elsődleges célja Pest vármegye gazdaságának fellendítése, foglalkoztatási szintjének és a lakosság életszínvonalának emelése.
Különféle tevékenységekkel az aktív befogadás ösztönzése, az esélyegyenlőség, a megkülönböztetésmentesség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztatás javítása releváns feladat.
A Pest vármegyei vállalkozások többségéről nem mondható el, hogy áttörés következett volna be teljesítményükben, kutatásfejlesztési aktivitásukban, kapcsolatrendszerükben, piaci orientációjukban. Jelentős az elmaradás a rendelkezésre álló fizikai állótőke értékében, a materiális javak és az immateriális javak beszerzésére fordított forrásokban.
A foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködési projekt keretében tervezett fejlesztések a vármegyei és a helyi kezdeményezésre épülnek. A célrendszere a teljes megyére kiterjed, a tevékenységeivel és a vármegyei koordinációval együtt, ugyanakkor a kedvezményezett járások kiemelésre kerültek a tevékenységek megvalósításában.

A projekt együttműködéssel megvalósuló részei és tevékenységei:
• Foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködések „A” projektrészt Pest Vármegye Önkormányzata, mint konzorciumvezető végzi.
• Munkaerőpiaci programok, a célcsoport képzéséhez, foglalkoztatásához, foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásához kapcsolódó „B” projektrészt Pest Vármegyei Kormányhivatal, mint konzorciumi partner végzi.
A.) Foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködések projektrész keretében megvalósuló főbb tevékenységek:
a) szociális gazdaság fejlesztésének támogatása,
b) helyi termék- vagy szolgáltatásfejlesztéshez kapcsolódó tevékenységek;
c) befektetés-ösztönzéshez, ágazati gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó tevékenységek;
d) foglalkoztatást elősegítő tevékenységek.
B.) Munkaerőpiaci programok, a célcsoport képzéséhez, foglalkoztatásához, foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásához kapcsolódó projektrész tevékenységei
a) Munkaerőpiaci alkalmazkodást segítő támogatás (képzés támogatása);
b) Foglalkoztatást elősegítő bértámogatások;
c) Foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások nyújtása,
d) Vállalkozóvá válást elősegítő támogatás;
A fejlesztés eredményeként Pest vármegye foglalkoztatási-gazdasági helyzetének javulása, a vármegyei szintű befektetések ösztönzése, a foglalkoztatási partnerségek erősödése várható.

Mindösszesen 9925 fő álláskeresőt terveznek a munkaerőpiacra a fent felsorolt együttműködési módszerekkel beintegrálni.

A Pest vármegyei foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési paktum alhonlapja: https://paktumpest.hu/
A honlap látogatóinak száma 2024.06.06.-ig 53.865 fő

www.pestmegye.hu 

A „Göd ipar és innovációs fejlesztési terület „körbejáró utak kialakítása” projekt megvalósítása során, az Északi ág rácsatlakozása a Fóti útra csak a Fóti út teljes zárásával oldható meg. A projekt befejezési határidejének betartása érdekében a Fóti út zárását 2024.07.01-re, hétfői napra ütemezték be. A tervezett zárás alatti kivitelezési munka átfutási ideje tervezetten 2 hónap, időjárás függvényében a várható befejezési határidő 2024.08.31.
A zárás ideje alatt a Samsung SDI iparterület északi irányból gépjárművel nem lesz megközelíthető, és az Északi tehergépkocsi bejáró is zárva lesz az átépítési munkálatok miatt, azonban déli irányból a 2023. évben átadott félcsomóponton keresztül a személyparkoló, a Déli és Nyugati kapu, valamint az ideiglenes építési bejáró továbbra is használható lesz. Az M2 autóúton északi irányból érkezők számára a mellékelt ábrán jelzett útvonalon lesz biztosított a behajtás.

Változások a közlekedésben a Samsung SDI iparterületnél

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz keretén belül a Pénzügyminisztérium, mint Támogató által meghirdetett TOP_PLUSZ-3.3.1-21-PT1 GYERMEKNEVELÉST TÁMOGATÓ HUMÁN INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE tárgyú felhívás alapján Püspökszilágy Község Önkormányzatának támogatási kérelmét támogatásra alkalmasnak minősítette. A Kedvezményezett – a Támogató döntése alapján 164,56 millió forint, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és hazai központi költségvetési előirányzatból finanszírozott vissza nem térítendő támogatásban részesült.

Az elkészült mini bölcsőde

A kedvezményezett neve: Püspökszilágy Község Önkormányzata
Megvalósítási helyszín: 2166 Püspökszilágy, Petőfi Sándor utca 8. Hrsz: 198
A Támogatás intenzitása: 100 %
A Projekt tervezett elszámolható összköltsége 164,56 millió Ft.
Projekt azonosító száma: TOP_PLUSZ-3.3.1-21-PT1-2022-00003

A fejlesztés bemutatása:
Püspökszilágyon korábban a három év alatti gyermekek számára nem volt elérhető a bölcsődei ellátás. A projekt keretében új, 71,9 nm hasznos alapterületű mini bölcsőde épült 8 új bölcsődei férőhely létrehozásával, korszerű nevelési körülményeket teremtve. A projekt eredményként 2 új munkahely jött létre, a 3 év alatti gyermeket nevelő szülők munkaerőpiacra történő visszatérésének elősegítése, a bölcsődei ellátási formához való hozzáférés javítása és a bölcsődei ellátási formák által nyújtott szolgáltatások minőségi fejlesztésének elősegítése valósult meg, ezáltal hozzájárulva a kisgyermeket nevelők munkavállalásának támogatásához, a családok segítéséhez. A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény hozzájárul a családok életminőségének javításához, a szülők munkavállalási esélyeinek növeléséhez. A beruházás kereténben játszóudvar került kialakítása összesen 200 nm-es területen, valamint az épület teljeskörű, komplex akadálymentesítése is megvalósult. A megújuló energiaforrás hasznosítás tekintetében 7,5 kW teljesítményű napelemes rendszer, inverteres klíma és autonóm rendszerű solar kerti világítás került telepítésre.

A projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében, 164,56 millió forint európai uniós támogatásból valósult meg.
A projekt befejezése: 2024.07.31.
A projektről bővebb információt a https://puspokszilagy.hu/bolcsode-palyazat/ oldalon olvashatnak.

További információ kérhető:
Tordai Sándor polgármester,
Püspökszilágy Község Önkormányzata
Tel: +3627-368-186
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Befejeződött a galgahévízi Kodály Zoltán Művelődési Ház energetikai korszerűsítése a korábbi évek energetikai fejlesztésének folytatásaként. Az energetikai korszerűsítés szükségességét az épület hatékonyabb energiahasználatának, racionálisabb energiagazdálkodásának elérése indokolta. Az épület teljes energetikai korszerűsítését az Önkormányzat több ütemben hajtotta végre, a korábbi években elkészült fejlesztések eredményeit kiegészítve, annak eredményeit tovább javítva valósultak meg jelen projekt keretében az energiahatékonyságot növelő fejlesztések.

Az önkormányzat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz keretén belül TOP_PLUSZ-2.1.1-21-PT1 Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése megnevezésű pályázati felhívásra TOP_PLUSZ-2.1.1- 21-PT1-2022-00039 azonosítószámon sikeres pályázatot nyújtott be, és kapott 71 646 896 Ft vissza nem térítendő támogatást.

Kodály Zoltán Művelődési Ház, Galgahévíz
A projektben a következő fejlesztési elemek valósultak meg:
Épület energiahatékonyság-központú fejlesztése külső határoló szerkezeteik korszerűsítése által. Gázkazán berendezések korszerűsítése és a kapcsolódó fűtési és HMV rendszerek korszerűsítése. Hőszivattyú rendszerek telepítése és hőközlő rendszerre kötése. Továbbá-akadálymentesítés keretén belül akadálymentes ajtó került kialakításra. A Művelődési ház állandó használói képzés keretein belül oktatásban részesültek az alkalmazott megoldásokról, a helyes üzemeltetés szabályairól, valamint a beruházás környezeti hozadékairól.

A projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósult meg.
A projektről bővebb információt a www.galgaheviz.hu oldalon olvashatnak.
További információ kérhető: a Polgármesteri Hivatalban
Tel.: 06-30-999-1354
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. 

2024. május 28-án a Pest Vármegyei Önkormányzati Hivatal és az Országos Főépítészi Kollégium – Magyar Főépítészek Egyesülete szakmai fórumot tartott a Vármegyeháza Dísztermében a Pest vármegyei polgármesterek, jegyzők, a települési és vármegyei főépítészek, továbbá a megyében dolgozó településtervezők és a szakma iránt érdeklődők számára a terület- és településrendezés új szabályairól.
Pányi Zsuzsanna, Pest vármegye főépítésze köszöntötte a megjelenteket, majd elmondta, hogy a fórumot megelőzően kéréssel fordultak a vármegyében dolgozó főépítészekhez és településtervezőkhöz, hogy írják meg az új jogszabályokkal kapcsolatos észrevételeiket, kérdéseiket, javaslataikat. A beérkezett javaslatok összegzésével egy 86 kérdésből álló táblázat került összeállításra, amelyet megküldtek az Építési és Közlekedési Minisztérium Területi Tervezésért és Építésügyi Igazgatásért Felelős Helyettes Államtitkárságnak. A kérdéseket, javaslatokat az alábbi témák szerint csoportosították: E-TÉR, új beépítésre szánt területek, településterv készítés, eljárási kérdések, telekalakítás, főépítész, főmérnök, fő tájépítész, egyebek.

Terület- és településrendezési szakmai fórum a Vármegyeházán

A fórum első előadója Gombos Márk településrendezésért és építéshatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár volt az Építési és Közlekedési Minisztérium képviseletében. Helyettes államtitkár úr vetítettképes előadást tartott a magyar építészetről szóló törvényről. Ismertette a törvény kidolgozásának hosszú folyamatát a koncepció készítéstől a jogszabály elfogadásáig, majd a magyar építészetről szóló törvény alapelveit.
Az „ami véges, az egyszer elfogy” mottó szellemében tájékoztatta a jelenlévőket az elmúlt években tapasztalt településfejlesztési folyamatokról, melynek következtében 2009 és 2019 között 463.000 ha termőföldet vontak ki művelés alól az országban. Ennek következtében Magyarországon 12 év alatt összesen 139 millió m2 terület épült be, amely Budapest területének ¼ része. Elmondta azt is, hogy a Budapesti Agglomeráció 81 településén 69 millió m2 beépítetlen fejlesztési terület, lakó- és vegyes terület van kijelölve, amibe a gazdasági és ipari területek nincsenek is bele számítva.
Ezek a számok indokolják az építészeti törvény és az egyéb új jogszabályi előírások további beépítésre szánt területek kijelölésére vonatkozó tiltásait, erőteljes korlátozásait, amelyek határozott keretek közé szorítják a településeket a településtervek készítése során.

Talán ezek az előírások alapozták meg az utóbbi időben a legtöbb kérdést a településvezetők, főépítészek és a szakmagyakorlók körében, mivel a normatív jogszabályok nincsenek tekintettel a települések adottságaira, a kijelölt területek méretbeli különbségeire, a területigények speciális jellegére.
Az előadás kitért a területrendezési tervrendszer változásaira, a vármegyei területrendezési terv 2027 évi kivezetésére, a településrendezési eszközök, településtervek készítésének, módosításának az időbeli korlátjaira, a főépítészi rendszer átalakítására, a településképi rendeletek hatályvesztésére, a reklámok országos szintű szabályozására. A jelenlévők tájékoztatást kaptak az új építéshatósági rendszer kialakításáról, az építésügyi hatóság megerősítésének szándékáról és az egyszerű bejelentési eljárás tudomásulvételi eljárássá alakulásáról.
Gombos Márk felhívta a figyelmet a törvény „zöld” szemléletére, amely az építési tevékenység minden szintjén megjelenik. Tájékoztatott a barnamezős területek kataszterének kidolgozásáról, amely segítheti a településeket, beruházókat a megfelelő fejlesztési területek kiválasztásában.
Elmondta, hogy új kormányrendelet készül a zöldinfrastruktúra szabályozása érdekében, amelynek keretében bevezetésre kerül a „zöldfelületi tanúsítás” és a „zöld védjegy rendszere”.

Számos meglévő jogszabály is módosításra kerül, mint például az OTÉK, amelynek szabályai elsősorban az alábbiak tekintetében kerülnek felülvizsgálatra:
• Parkolás szabályozás és parkolószám meghatározás felülvizsgálata.
• Beépítési magasság szabályozásának egyszerűsítése.
• „OTÉK”-tól való eltérés lehetőségének a rugalmasabbá tétele. Helyi adottságokhoz illő egyedi szabályok meghatározása.
• A „modern ház” kialakítása követelményeinek meghatározása.
• Korszerű technológiák megjelenése: pl.: hőszivattyú, napelem, elektromos töltő.
• Benapozás szabályozásának felülvizsgálata.
• Egységes fogalomhasználat kialakítása.
• Településrendezési követelmények egységesítése, kógens szabályok a kormányrendeletben.
• A zöldfelület számítás módszertanának átalakítása.
• Területhasználati követelmények felülvizsgálata.
Az alábbi új végrehajtási rendeletek megjelenése is várható októberig:
• Az építésügyi hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről [felváltja a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet]
• Az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről [felváltja a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet]
• Az építésügyi és az örökségvédelmi hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselők építésügyi vizsgájára és szakmai továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokról [felváltja a 487/2013. (XII. 17.) Korm. rendeletet]
• A települési zöldinfrastruktúráról és zöldfelületekről [teljesen új kormányrendelet, egyben integrálja a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30.) Korm. rendeletet]
• A reklámeszközök elhelyezésének részletes szabályairól [felváltja a 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletet]
• Az építészeti és a településrendezési tervtanácsokról [felváltja a 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendeletet]

Dr. Schattmann Ferenc főosztályvezető úr a fentieket kiegészítette a magyar építészetről szóló törvény önkormányzati és főépítészi vonatkozásaival.
Váradi Tibor, a Pest Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítésze pedig a telekalakítás új szabályairól és azok alkalmazásának gyakorlati tapasztalatairól tartott előadást. Elmondta, hogy az Állami Főépítész a telekalakításoknál csupán a földhivatali eljárás egyik szereplője, és szakkérdésben keresik meg az örökségvédelmi, földvédelmi hatóságokkal párhuzamosan. Tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy a vonatkozó kormányrendelet jelentősen lecsökkentette a mozgásterüket, például a zöldfelületi követelmények nem vizsgálhatók az eljárások során. Felhívta a figyelmet arra, hogy az előzetes tájékoztatás a telekalakítások ügyében is az Önkormányzat feladata, az Állami Főépítészi Irodának nincs is kapacitása az évi 1000-1500 ügy miatt. Figyelmeztette a jelenlévőket az önkormányzati rendeletek internetes feltöltésének kötelezettségére, mert az eljárások során az Állami Főépítészi véleményezés alapját a feltöltött dokumentumok képezik.

Az ismertetések után a közel 120 résztvevő tett fel kérdéseket, amelyekre az előadók válaszoltak. Felvetődött a zártkertek szabályozásának szükségessége, a korábban kijelölt beépítésre szánt területek visszasorolási nehézségei, a kártalanítás szükségessége, az épületek rendeltetési egységeinek számára vonatkozó előírások betarthatatlansága, az önkormányzatok kirekesztése az építési eljárásokból, a hatáskörök megosztásának kérdése, a tervtanácsi és főépítészi vélemények vétójoga, az új beépítésre szánt területek kijelöléséhez szükséges csereterületek és a tartalékterületek problémái.
Az utólagos visszajelzések alapján kijelenthető, hogy a szakmai fórum sikeresen zárult, hozzátéve, hogy még számtalan kérdés megválaszolásra és megoldásra vár a továbbiakban is.

Pányi Zsuzsanna
Pest vármegye főépítésze

Az Alaptörvény tizenegyedik módosítása értelmében 2024-től az európai parlamenti választással egy időben kell megtartani az önkormányzati választásokat Magyarországon. Ezért a szavazás napján történik a 2024-es magyarországi önkormányzati választás is.

A szavazást 2024. június 9-én tartják.

A választásra jogosultak száma Pest vármegyében 1.046.400 fő, a szavazókörök száma 1095.

Az európai parlamenti választás szavazólapja

Az európai parlamenti választáson 11 párt vagy pártszövetség listája közül lehet választani, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) által kisorsolt szavazólapi sorrend a következő:
Megoldás Mozgalom
LMP
Demokratikus Koalíció – Magyar Szocialista Párt – Párbeszéd – Zöldek
Második Reformkor Párt
Mindenki Magyarországa Néppárt
Momentum Mozgalom
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség – Kereszténydemokrata Néppárt
Jobbik – Konzervatívok
Tisztelet és Szabadság Párt
Magyar Kétfarkú Kutya Párt
Mi Hazánk Mozgalom

Az önkormányzati választáson a vármegyei és helyi önkormányzati képviselőket, a polgármestereket, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselőket választják meg. A vármegyei és helyi önkormányzati választáson azok választhatnak, akiknek az adott településen/vármegyében van a lakóhelyük vagy bejelentett tartózkodási helyük, azaz életvitelszerűen ott élnek, vagy legalábbis három hónapnál hosszabb ideig tartózkodnak.

A nemzetiségi önkormányzati választáson az szavazhat, aki megadott határidőig az adott nemzetiséghez tartozónak vallja magát.

A vármegyei közgyűlések képviselőinek száma a teljes vármegye lakosságától függ, bár a megyei jogú városokban élők nem szavazhatnak a vármegyei önkormányzat összetételéről. A Pest Vármegyei Közgyűlést 46 képviselő fogja alkotni. Listát az a párt(szövetség) állíthatott, amely a vármegyében a lakosság 0,5%-ának megfelelő számú ajánlást gyűjtött össze.

Pest vármegyében 4 párt vagy pártszövetség listája közül lehet választani: DK, Momentum, Fidesz-KDNP, Mi Hazánk.

A települési önkormányzati választáson a választásának szabályai attól függnek, hogy a település lakossága meghaladja-e a 10 000 főt. A képviselő-testület létszáma itt is a település lakosságától függ. A polgármester, akit külön választanak meg, tagja és egyben vezetője is a képviselő-testületnek.

A polgármester választás egyfordulós, a polgármester a legtöbb szavazatot kapó jelölt lesz.

További információk a Nemzeti Választási Iroda honlapján érhetők el.

www.pestmegye.hu

Megújult a 21107 jelű Göd, Duna út belterületi szakasza 538 méter hosszon. Pest Vármegye Önkormányzata forrásbiztosításának köszönhetően a Magyar Közút Nonprofit Zrt. beruházásában megújult Göd belterületén a 21107 j. útnak (Duna utca) a 2 sz. főút csomópontjától a vasúti átjáróig tartó 538 méteres szakasza. A beruházás közel 1,12 milliárd forintból valósult meg.

A teljeskörű útrekonstrukció során a beavatkozás teljes hosszában az útburkolatot határoló kiemelt szegély, párhuzamos parkolók és új, zárt csapadékvíz elvezető rendszer épült, az érintett közműhálózatok (gázvezeték kiváltása, két darab elektromos oszlop áthelyezése, távközlési hálózat kiváltása, gyalogátkelőhelyekhez kapcsolódó kiemelt közvilágítás kiépítése) kiváltásra vagy át- illetve kiépítésre kerültek.
A felújítás keretében a 0+087 km szelvényben lévő Ilka-patak híd elbontásra került, és helyébe teljesen új híd épült.
A beruházás részeként a Rákóczi Ferenc utcánál lévő gyalogos átkelőhely áthelyezésre, míg a Honvéd sornál új gyalogos átkelőhelyek létesítésére került sor. A Rákóczi utcára tervezett gyalogos átkelőhely végül az Önkormányzat beruházásában fog megvalósulni a Rákóczi utca tervezett kiszélesítésével egy időben.
A beruházás részeként megújult az útburkolat, továbbá mindkét oldali járdaszakaszok egységesen térkő burkolatot kaptak. Rendezésre kerültek az útburkolat és a járda közötti felületek is, új, esztétikus fák és növények telepítésével. A Duna úton a beruházás érdekében fákat kellett kivágni, amelyek helyett 21 db új fa, illetve 1330 darab cserje került kiültetésre az Önkormányzattal folyamatosan egyeztett növénytelepítési terv szerint. A biztonságosabb közlekedés érdekében a burkolati jelek és a forgalomtechnikai jelzések is felülvizsgálatra és felújításra kerültek. A felújítást követően a lakosság számára az útszakaszon a forgalom által generált zajhatások nagymértékben lecsökkennek, a szakasz csendesebbé, biztonságosabbá vált. Az elmúlt napok nagy esői után, a vízelvezetés kiválóan működött a Duna út és Szeder utca sarkán.

A beruházó a munkaterületet 2023. április 24-én adta át a kivitelezőnek. A kivitelezést lezáró műszaki átadási eljárás 2024. május 28-án megindult és várhatóan 2024. június hónapban befejeződik. Az útszakasz ezt követően kaphat forgalomba helyezési engedélyt.

Néhány fénykép az elkészült beruházásról:

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz keretén belül a Pénzügyminisztérium, mint Támogató által meghirdetett TOP_PLUSZ-1.1.1-21-PT1 Helyi gazdaságfejlesztés tárgyú felhívás alapján Göd Város Önkormányzatának támogatási kérelmét támogatásra alkalmasnak minősítette. A Kedvezményezett – a Támogató döntése alapján 179,98 millió forint, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és hazai központi költségvetési előirányzatból finanszírozott vissza nem térítendő támogatásra jogosult.

A kedvezményezett neve: Göd Város Önkormányzata
Megvalósítási helyszín: 2131 Göd, Petőfi Sándor u. 48.
A Támogatás intenzitása: 100 %
A Projekt tervezett elszámolható összköltsége 179,98 millió Ft.
Projekt azonosító száma: TOP_PLUSZ-1.1.1-21-PT1-2022-00004

Itt fog megvalósulni a fejlesztés

A fejlesztés bemutatása:
A projekt célja a gödi Huzella Tivadar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola főzőkonyha és ezáltal az önkormányzati közétkeztetés szolgáltatás fejlesztése. A konyha és azt magában foglaló épület a 1950-60-as években épült, a homlokzat, falszerkezeti szempontból megfelelő, ám az elmúlt évek rendszeres karbantartása ellenére is szükségessé vált a külső- (udvar) és belső burkolatok, nyílászárók, valamint a gépészeti rendszerek korszerűsítése, cseréje. A konyha légtechnikai berendezései, és a közművezetékei (víz, szennyvíz, elektromos) is felújításra kerülnek. Az étkezőbe új, energiahatékony LED izzós lámpatestek kerülnek beszerelésre. Új asztalok és székek beszerzése, az elavult székek és asztalok cseréje 2024. májusában megvalósult a projekt keretein belül. Minden felújítással, cserével, beszerzéssel, valamint közbeszerzéssel érintett tétel hozzájárul a kulturált körülmények biztosításához, az Intézmény tanulói, táborozói, valamint dolgozói kényelmének, komfortérzetének, munkakörülményének javításához. Az épületrész akadálymentesítése megvalósul, valamint a hozzá tartozó udvarrész is megújul.
A fejlesztés eredményeként tehát elmondhatjuk, hogy a projekt keretében a mai kor követelményeit figyelembe véve egy energiahatékony, környezetkímélő, gazdaságilag fenntartható épületrész kerül kivitelezésre. A fejlesztés által növekszik az üzleti infrastruktúrát igénybe vevő helyi kkv-k száma (a főzőkonyha beszállítói részben helyi mezőgazdasági termelők), nő a gazdasági aktivitás, ezáltal a beszállított termékekre is nő a kereslet. A helyi főzőkonyhánk elavult eszközparkja, nem megfelelően rendezett környezete, a szellőzés elégtelensége és a jelenlegi munkakörülmények indokolják a tervezett felújítás szükségességét.
A projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében, 179,98 millió forint európai uniós támogatásból valósul meg.

A projekt tervezett befejezése: 2024.12.15.
További információ kérhető:
Göd Város Önkormányzatának Titkársága
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. 
Telefon: 06-27/530-030

Hat csapat versenyzett az április 27-i döntőben a Vármegyeházán.

Március végén 28 csapattal indult el az értéktár vetélkedő. Az online feladatok leadása után 24 csapat jutott a középdöntőbe.

Az idei év mezőnye rendkívül felkészült volt, 7 csapat is maximális pontszámot ért el a középdöntőben, így a beküldés időpontja döntött arról, hogy melyik 6 csapat jutott tovább a döntőbe. 

A döntős csapatok, felkészítő tanáraik, a zsűri tagjai és Szabó István közgyűlési elnök (balra)

Az előző évekhez hasonlóan, a helyszínen kellett többféle feladatot megoldaniuk a diákoknak. Ez a dánszentmiklósi csapatnak sikerült a legjobban, ők nyerték a vetélkedőt.

A végeredmény:

1. helyezett: Dános 700, Dánszentmiklósi Ady Endre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - 78 pont
2. helyezett: Táncsics utcai fiúk, Dunakeszi Krisztus Király Római Katolikus Általános Iskola - 70 pont
3. helyezett: PontAz, Gyáli Ady Endre Általános Iskola - 58 pont
4. helyezett: Luxuskák, Dabasi Kossuth Lajos Általános Iskola - 54 pont
5. helyezett: Kincsvadászok (a középdöntőig Kisfiúk néven versenyeztek), Dabasi Kossuth Lajos Általános Iskola - 53 pont
6. helyezett: Izlandi pónik, Gyáli Ady Endre Általános Iskola - 50 pont

Az első három helyezést elérő csapat tagjai 125.000 Ft összértékű nyereményben részesültek. Minden versenyző és felkészítő tanár oklevelet kapott.

www.pestmegye.hu

A projekt során a Művelődési ház, a strand területén található Szálláshely, a Családsegítő és a Védőnői szolgálat épületeinek energetikai korszerűsítésére került sor, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, 221 999 999 Ft európai uniós támogatás segítségével. A támogatás intenzitása a Projekt elszámolható összköltségének 100 %-a. Az energetikai korszerűsítés szükségességét a Művelődési Ház, a Szálláshely, a Családsegítő és a Védőnői szolgálat épületeinek hatékonyabb energiahasználatának, racionálisabb energiagazdálkodásának elérése indokolja. Az épületek energetikai korszerűsítését az Önkormányzat európai uniós forrásból valósította meg, a TOP Plusz „Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése” felhívás keretében elnyert, TOP_Plusz-2.1.1-21-PT1_2022_00008 „Épületenergetikai fejlesztések Tóalmáson” című projektjének keretében. A fejlesztés célja egy komplex energetikai korszerűsítés volt, melynek eredményeképpen a fejlesztési elemek hosszú távon szolgálják majd az épületek rendszeres használóit.
A fejlesztéssel összesen 74,210 t/év üvegházhatásúgáz kibocsátás csökkenés érhető el az energetikai számítások alapján. Az egyes tevékenységek paraméterei az előzetesen felmért állapotoknak megfelelően, épületenként kerültek meghatározásra, így ennek megfelelően a Művelődési házban levegő-víz hőszivattyúval és kondenzációs gázkazánnal üzemelő radiátoros fűtési rendszer került kiépítésre.

Művelődési ház - Tóalmás

A Családsegítő Szolgálat külső falainak, a lábazatnak, valamint a padlásfödémnek a hőszigetelése, a régi, elavult ablakok cseréje valósult meg. Kondenzációs gázkazánnal üzemelő fűtés került kiépítésre, valamint egy 3,36 kWp teljesítményű napelemes rendszert telepítettek az épület tetejére.A Szálláshely épületének külső falai, valamint a padlásfödém hőszigetelése, csővezetékek cseréje és új fűtőtestek elhelyezése valósult meg. A régi, elavult ablakok, valamint az üvegezett ajtók cserére szorultak. Az épület melletti területre pedig egy 6,72 kWp teljesítményű napelemes rendszer telepítettek. A Védőnői szolgálat pincefödémje kapott hőszigetelést ezen felül pedig egy kondenzációs gázkazánnal üzemelő radiátoros fűtési rendszer került kiépítésre. Továbbá egy 3,92 kWp teljesítményű napelemes rendszert telepítettek az épület tetejére.

A kivitelezési munkálatok mellett képzés keretein belül az épületek állandó használói oktatásban részesültek az alkalmazott megoldásokról, a helyes üzemeltetés szabályairól, valamint a beruházás környezeti hozadékairól. A projekt keretében a fentieken túl akadálymentesítésre is sor került.
Az energetikai felújítás befejezése 2024. március 4-én a Szálláshely épületének műszaki átadás-átvételével fejeződött be.
A projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósult meg.

A projektről bővebb információt az önkormányzat honlapján, a https://www.toalmas.hu/ oldalon olvashatnak.